Skip to main content

Beszélő hetilap, 19. szám, Évfolyam 6, Szám 20

Petri György:

Révész Sándor: Megbukott a nép

Neményi László: A nép választása

Gábor György - Zádori Zsolt - Zolnay János: Micsoda éjszaka

Marián Béla: Kiket szólítanak meg a pártok?

R. S. [Révész Sándor]: Visszalépés, indulj!

: „Ha nem mi, akkor a kommunisták”

: Hibaigazítás

Gábor György - Zolnay János: A közép esélyei

Hahner Péter: …arról, hogy miért nem mentek el választani

Gyurovszky S. László - Yehuda Lahav: Nincs nagyobb siker a sikernél / Unió vagy koalíció?

Orosz István: A hivatal és az ész

Bíró Nurila: Kirgizek legyünk, vagy oroszok?

E. N. E. [Krausz Jenő]: Békés szennyezők

Nagy Péter Tibor: Ahogy vesszük…

Meg lehet-e állapítani a felekezeti arányokat?

H. L. [Holka László]: Munka nélkül, segítség nélkül

[Holka László]: Beláthatatlan kilátások?

Lángh Júlia: Magyar Nő A Magyar Ugaron

: Nyílt levél dr. Schamschula György országgyűlési képviselő úrnak

révész: Választási betli

Balassa Péter: Kant a kampányfinisben

Szigeti István: „Nem tudjuk hova tenni”

Márta Istvánnal beszélget Szigeti István

Bori Erzsébet: A hősietlen halott

Kálmán C. György: Utazók és kultúrák

Hajdu István: Mákony iskolamesternő módra

Patricia London Ante Paris kiállítása a Knoll Galériában

Szilágyi Andor: E, mint doszt elég

[Sándor L. István]: Válasz öcsémnek

[Havas Fanny]: Krokodil utca

A Theatre de Complicite és a Royal National Theatre közös produkciója a Művész Színházban

Dömötör Adrienne: Ma este nevetünk

Pirandello: Ma este improvizálunk – Katona József Színház

[Maloschik Róbert]: A Brecker fivérek visszatérése

CD-ajánlat

Maloschik Róbert: A Brecker fivérek visszatérése Magyarországra

Koncertajánlat

Bán Zoltán András: Az Európa Kiadó újdonságaiból II.

Szent Sebestyén védencei

[Bán Zoltán András]: Amerikai Narancs

[Kisbali László]: Ellenzék

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon