révész

Nyomtatóbarát változat

Bizony – az abszolút kudarcok mennyisége négy év alatt sokat nőtt. 1990-ben 122, 1994-ben több mint háromszor annyi, 393 jelölt zárta a választásokat 750-nél kevesebb szavazattal. Parlamentbe vágyó polgártársaink egyötöde (21%!) kevesebb szavazatot kapott, mint amennyi érvényes ajánlást – minimálisan – össze kellett gyűjtenie.

Az abszolút kudarcosok táborát olyan nevezetes személyiségek erősítik, mint a Nemzeti Demokrata Szövetség színeiben induló Zámbó Jimmy slágerénekes (584 szavazat), a MIÉP szóvivője és a Magyar Rádió szabadságharcosa, Győri Béla (649 szavazat), a Kiskirályok mundérban című nagy hírű mű alkotója és a Magyar Fórum állandó szerzője, Bokor Imre (343 szavazat, Piacpárt), a Magyar Szociáldemokrata Párt programírója, Kapolyi László exminiszter (662 szavazat) és hat (!) eddigi országgyűlési képviselő: Bereczki Vilmos (Demokrata Párt, 222! szavazat), Halász István (Piacpárt, 423 szavazat), Horváth Aladár (független, 709 szavazat), Király B. Izabella (Magyar Érdek Pártja, 416 szavazat), Nagy Bozsoky József (független, 472 szavazat), Szilasy György (Piacpárt, 412 szavazat). Halász, Szilasy és Nagy Bozsoky ugyanazokban a választókerületekben érték el ezeket a figyelemre méltó eredményeket, amelyekben 1990-ben az MDF színeiben hat-nyolcezer szavazattal győztek.

Náday Gyula az 1990-es mezőnyben 216 szavazattal még utolsó tudott lenni. Ezzel az eredménnyel most még az utolsó húszba se kerülne be. A kudarcrekordot mostantól 93 szavazattal Dóber Lajos, a Konzervatív Párt győri jelöltje tartja, akire nyolc ajánlója közül átlagosan egy szavazott. Még a tizedik legrosszabb sem kapott 175 szavazatnál többet.

1990-ben még megütköztünk azon, hogy volt olyan párt (Fekete Gyula Magyar Néppártja), mely jelöltjeinek 39%-át juttatta át az abszolút kudarchatáron. Az idén ez már kevés a megütközéshez. (Lásd táblázatunkat.)

Táblázat: Az abszolút kudarcosok aránya

A Munkáspártnál és a Köztársaság Pártnál jóval kevesebb, 18%, illetve 13%. A függetlenek 42%-a csúszott 750 szavazat alá; a hat parlamenti párt jelöltjei közül viszont – akárcsak 1990-ben – senki.


Kivételes teljesítmény, ha egy pártnak a területi listán sikerül 750 szavazatnál kevesebbet elérnie, mert a területi lista állításához minimálisan két jelölt, azaz 1500 ajánlócédula kell. A Magyarországi Zöld Párt ezt Vas megyei listáján érte el (687 szavazat), a Piacpárt egyetlen területi listáján, Fejér megyében (635 szavazat). De ez mind semmi ahhoz képest, hogy az Ugrin Emese-féle Konzervatív Párt mind a négy területi listáján végrehajtotta ezt a bravúrt. Ők tartják a listás kudarcrekordot a Somogy megyében kapott 235 szavazattal. A konzervatívok minimum 6000 ajánlással 2042 listás szavazatot gyűjtöttek össze.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 3. számú választókerületben (Tiszavasvári és környéke) 8, azaz nyolc, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 5. számú választókerületben (Ózd) 7, azaz hét jelölt kapott kevesebb szavazatot, mint ahány cetlit. Az egyéni választókerületek egyhatodában, pontosan 30 választókerületben négy vagy több abszolút kudarcost találunk. E választókerületek közül öt Szabolcs-Szatmár-Beregben. négy Borsod-Abaúj-Zemplénben található.

Ezek az adatok, hogy óvatosan fogalmazzunk, sajátos megvilágításba helyezik az ajánlások politikai értékét. Nem csodálkozhatunk azon, ha némelyek arra gondolnak, hogy az ajánlások bizonyos részének nem politikai, hanem anyagi természetű fedezete van. Ezen némelyek közül a szociálisan érzékenyek arra a következtetésre juthatnak, hogy a cédularendszer megszüntetésével szerény pótlólagos jövedelemforrást vonnánk el többszörösen hátrányos helyzetben lévő rétegektől. Meg kell ezt gondolni!

• Választás ’94