Révész Sándor

Nyomtatóbarát változat

Választási rendszerünk egyik kitűnő tulajdonsága az, hogy tartalmazza az abszolút kudarc objektív mércéjét. Akinek sikerül kevesebb szavazatot kapnia, mint ahány ajánlócédula az induláshoz szükséges, arról bízvást elmondhatjuk, hogy elérte az abszolút kudarc szintjét.

Ezt a választások első fordulója után 722 jelölt, a jelöltek 7,6%-a mondhatja el magáról. Természetesen nemcsak ők, de ők aztán kétségkívül a politikai megfontolás nélkül, vakon osztogatott cédulákkal kerültek fel a szavazólapra. Az egyes pártok cédulagyűjtögető tevékenységének politikai minőségét megbízhatóan jelzi az, hogy jelöltjeik milyen arányban szerepelnek az abszolút sikertelenek kategóriájában.

Nézzük:

Az álmatlanságban szenvedő tévénézők talán még emlékeznek rá, hogy Fekete Gyula, a Magyar Néppárt elnöke a tizenkét párt utolsó összejövetelén kijelentette, hogy a jelöltállítási arányok nem tükrözik a pártok közötti erőviszonyokat, és ezt a választások be fogják bizonyítani. A Néppárt eredményei kétségkívül Fekete Gyulát igazolják, hiszen senki se gondolta volna, hogy a 44 néppárti jelöltből 17, a jelöltek 39%-a (és a 4 fővárosi jelölt közül 3!) kevesebb szavazatot kap, mint ahány ajánlócédulát. A Hazafias Választási Koalíció jelöltjeinek több mint egynegyede, 27%-a szintén jobban járt volna, ha nem a titkos szavazatok, hanem a nyílt ajánlócédulák száma szerint állapították volna meg a támogatottságuk mértékét.

Kérdés, hogy ez a két párt, amely a kampány során leginkább a demokratikus ellenzék leckéztetésével foglalkozott a választási etika témakörében, hogyan gyűjtötte be ezerszámra az őket nem támogató választópolgárok ajánlócéduláit.

Ami a többi pártot illeti: a Függetlenségi Párt négy jelöltje közül valamennyi, a Szabadságpárt öt jelöltje közül három, a Nemzeti Kisgazdapárt 12 jelöltjéből 5 betlizett. A független jelöltek 15%-a kapott 750-nél kevesebb szavazatot. A parlamentbe bekerült hat párt jelöltjei közül egyetlenegy sincs az abszolút sikertelenek csoportjában.

Az abszolút sikertelenek több mint 40%-a még 600 szavazatot sem kapott, tehát igen jelentősen elmaradt a 750-es határtól. 31 jelöltnek még ötszáznál is kevesebb voks jutott, a sereghajtók pedig háromszáz alatt vannak.

A legalacsonyabb százalékarányt (0,89%) Kovács György, a Szabadságpárt jelöltje érte el Zala megye 1. számú választókerületében, abszolút értékben pedig a legkevesebb szavazatot, összesen 216-ot Náday Gyula, a Természet- és Társadalomvédők Szövetségének jelöltje kapta Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 7. sz. választókerületében. Múlt év őszén a Hazafias Népfront Náday Gyulát kívánta kooptáltatni a parlamenttel az Országos Lista megürült helyére a magyarországi cigányság képviselőjeként (miután a Népfrontnak évtizedeken át nem hiányzott az ország legnagyobb kisebbségének a képviselete az országgyűlésben, és miután a Népfront jelöltállítási monopóliuma végképp lejáratódott), de erre végül is több cigányszervezet tiltakozásának eredményeképpen nem került sor. Mindenesetre, ha a Hazafias Népfronton múlik a dolog, akkor ma az képviselné a cigányságot az országgyűlésben, aki egyetlen, általa választott terület cigány választópolgárai közül is csak egy jelentéktelen kisebbség bizalmára számíthat.

Van olyan választókerület, ahol négy, és van olyan, ahol öt jelölt rekedt az abszolút kudarcszint alá. Ez utóbbi Nógrád megye 2. sz. választókerülete, ahol a Hazafias Választási Koalíciónak három jelöltet sikerült a szavazólapra juttatnia, s ők hárman együtt (köztük a Hazafias Népfront volt megyei vezetője) elérték a 7,5%-ot, s egyikük még a 750-es szintet is meghaladta!

• Hátsó oldal