Skip to main content

révész

révész: Üzlet és szabadság


Az egészségnek, mint tudjuk, tisztaság a fele. Gazdagság a másik fele. A Magyar Rádió Névjegy című műsorában vasárnap ebédtájt Hegyi Imre mikrofonja dr. Appel György személyében egy roppant egészséges vállalkozót fogott. Dr. Appel az ország egyik legtehetősebb nagyvállalkozója, Dagobert bácsi hozzá képest ágrólszakadt nimolista. Ennyit az egészség egyik feléről. Ami a másik felét illeti: „Tisztán került ki azokból (ti. az átkos) időkből koránál fogva is” – mondja a riporter, aki szerint az egészséges polgártárs az ötven évéből legalább ötöt le is tagadhat.

Blaha, F. Havas, révész: Nyerőviszonyok

Roma politikatörténet


Amíg az archaikus vonásokat mutató hagyományos életformák túlsúlya jellemezte a roma társadalmat, addig a modern értelemben vett politikai szerveződés lehetősége fel sem merülhetett, de a hagyományos életkereteknek a 60-as évek elején felgyorsuló bomlása, a munkaerőtartalék-státus és a pártállam társadalmi és politikai viszonyai sem kedveztek ennek.

Az űr

Egy 1961-es párthatározat szerint: „A cigánykérdés megoldásával kapcsolatban még számos helytelen nézet érvényesül.




révész: Esti vicc


Az egypárt- és egylaprendszer éveiben az Esti Hírlap volt az egyetlen bulvárlap. Fénykorában negyedmillió példányban kelt el délutánonként a főváros utcáin, és szép nyereséget hozott a pártkiadónak. Azután elszaporodtak a pártok, a lapok és a laptulajdonosok. 1990-ben az Esti Hírlap többségi tulajdonjogát a szerkesztőség beleegyezésével Robert Maxwell szerezte meg.

révész: Spekulálunk, spekulálunk


Miből lehet tudni, hogy az ember bolsevik? Ez egyszerű: az Új Demokratából lehet tudni. Ki kell irtani minket, a neobolsevizmus vírushordozóit a szülőszobától a Beszélőig szétszóródott írmagvainkkal együtt (l. Bencsik András vezércikkét a fent nevezett lap május 6-i számában). Világos. De miből lehet tudni azt, hogy az ember nem bolsevik? Ez bonyolult. Mert mi jellemzi a bolsevikot? Például az, hogy üzenget, mielőtt szakítana.

révész: Két tény


Van két tény. Egy: leváltották a Híradó főszerkesztőjét. Kettő: a miniszterelnök és más szocialista politikusok több alkalommal megfogalmazták politikai jellegű kifogásaikat a Híradóval kapcsolatban. Minden egyéb híresztelés, és nem tény.

Mit kell tennie a jó demokratának, ha összefüggés van az említett két tény között? Tiltakoznia kell neki.

Tudhatja-e a jó demokrata, hogy van-e összefüggés a két tény között?




révész: A jobb fedezet és a bal


Zuhan a kormánynak, a pártjainak és a fejének a népszerűsége. A kormányfő meg van rendülve. Helyes. Jobb, ha a kormányfő nyilvánosan is meg van rendülve, mintha megboldogult elődjéhez hasonlóan olyasmiket mondogatna, hogy „szegény hazám, ha ez igaz lenne!”, vagy hogy „én nem azért vagyok, hogy hercigeskedjek”.

A megrendülés önmagában is helyes, de önmagában még nem hasznos. Csak akkor, ha a megrendülő a helyes következtetések irányába rendül előre.


révész: Hosszú útról visszatérni…

Országos Roma Önkormányzat


A tizenegy országos kisebbségi önkormányzatból tíz különösebb problémák nélkül megalakult. A Fővárosi Önkormányzat üléstermében alakultak meg. A legkisebbeket 14-20 elektor választotta meg, a legnagyobbat, a németet kb. 700. Minél kisebb a kisebbség, annál kisebbek a gondok.

révész, zolnay: Tabtársak

Törékeny falvak


Az egykori tabi járás az ország egyik legritkábban lakott térsége. Egyetlen nagyobb településén, Tabon ötezer, huszonnégy kis községében összesen tizenháromezer ember lakik. Tab tizenegy társközségének létszámával – és részben a tőlük elszívott fejlesztési forrásokkal – 1986-ra elérte a városi rangot. A térséget dombok és rossz utak választják el a Balaton déli üdülőövezetétől.

A községek kétharmada zsákfalu, vagyis belőlük csak egy irányba vezet út, a legtávolabbiakból naponta egyszer-kétszer indul busz. Főútvonal nincs.


révész: Viszonylagos viszonyok


Az ember nem tehet meg mindent, amit megtehet, következésképpen megteheti azt is, amit nem tehet meg. És ez a kormányra, a koalícióra, a szabad demokratákra és a szocialistákra is igaz. A cselekvő minőségét jelzi, hogy mennyire teszi, amit tehet és nem tehet. Amit tehet, mert van hozzá ereje, de nem tehet, mert nincs hozzá joga. Amit tehet, mert van hozzá joga, de nem tehet, mert másképp állapodott meg. Amit megtehet, mert nem állapodott meg másképp, de nem tehet, mert nem fair.

Ha a cselekvő a kormány, akkor az ő minősége a demokrácia minősége.


(Csépányi Gabriella–Dr. Pollák Jenő–Haász Zsóka), révész, solt: [Olvasói levél és szerkesztőségi válasz]

A politikai perverzió kísértése (Beszélő, 1994. november 10.)


A kísértés perverzitása


Hogy ezzel kezdjük: a Beszélő ezúttal a múlt híreit írta meg. Majdnem. Mire az újság a standokra került, mindhárom „önjelölt roma” visszavonta jelölését.

Ne tagadjuk, elsősorban a Beszélő egyik szerkesztőjének erőteljes és a magyar nyelv ízesebb kifejezéseit sem nélkülöző követelésére. Nem sértődtünk meg, joga volt hozzá. Mindenekelőtt azért, mert amit mi az emberi és állampolgári jogokról tudunk, nagy részben tőle tanultuk. Tisztessége, embersége mérce számunkra.



Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon