A Magyar Rádió és a Magyar Televízió eltávolított elnökeit 1990-ben az összes parlamenti párt egyetértésével jelölték posztjukra. A kinevezési törvényben érintett harmadik intézmény, a Magyar Távirati Iroda vezetőjével kapcsolatban nem volt előzetes egyeztetés. Pályázatot írtak ki, a pályázat leadási határidejét egy ízben meghosszabbították, és a pályázati feltételeket rászabták Oltványi Ottó személyére.
Tudja a kedves olvasó, hogy mi lesz Salgótarjánban? Távfűtés! Ezzel a hírrel vannak tele Salgótarjánban és környékén a postaládák. A postaládákba belemászott Speidl Zoltán országgyűlési képviselő egy szép személyes hírlevélen, s a hírlevél szerint ezentúl majd rendszeresen belemászik. A hírlevélből tudjuk – kép is van róla –, hogy a képviselő felkereste a hőszolgáltató vállalat vezetőit, és tárgyalt velük. Megkérdezte: lesz-e távfűtés. A vezetők válaszoltak: lesz.
Petra lányom néhány héttel ezelőtt, amikor még kicsi volt, elemi ragadozóösztönei szerint két pofára zabálta a párizsit, sonkát és egyéb felvágottakat, a felvágottakhoz hozzárendelt pékárut pedig hozzávágta valamelyik lőtávolságon belül lévő családtagjához.
Petra lányom azóta belépett harmincadik élethavába, megnőtt és megokosodott, tudomásul vette a gasztronómiai kultúránkból és ökonómiai állapotunkból adódó szükségszerűségeket.
Felháborítani könnyebb, mint felháborodni. A jelzőket egy ponton túl nem lehet tovább erősíteni, és nem lehet tovább fokozni. Csak hápogni lehet, hápogni viszont nélkülünk is tud a kedves olvasó.
Például: A Magyar Rádió rádióújságja szerint a Petőfi rádióban hétfőtől péntekig délelőtt-délután Euro-Kalauz lesz, és tippeket kapnak a hallgatók „a boldogulásra itthon és Európában” (?). A Vico lapja az eurotippek helyett Helykeresőt és Apró-cseprőt ígér. A Gordius-műhely a piros műsor szerint (ez a Magyar Rádióé) hétfőn este a muslicákról mesél majd, a kék műsor szerint (ez a Vicóé) „Az emberiség nagy kalandjáról”. A kék úgy tudja, hogy kedden délelőtt a Bartókon Szabédi László elbeszélését közvetítik, délután a Kossuthon Lőrincz L. László hangjátékát.
A történelmi tisztánlátáshoz három dolog kell: hiszékenység, tudáshiány és cenzúra. Az emberi tudás e századi klasszikus szimbóluma a léggömb, amely minél nagyobbra fúvódik, annál nagyobb felületen érintkezik az ismeretlennel. Minél több dolog tisztázható, annál több marad tisztázatlan. Közkeletű tévképzet, hogy egy nemzet történelmi tudata annál egészségesebb, minél egységesebb képe van a saját történelméről, annak nagy eseményeiről és nagy alakjairól, s minél szorgalmasabban ünnepli a múltját. Nem.
A múlt esztendőben kevesebb gyerek került ki a magyar anyákból, mint bármikor ebben az évszázadban. A férfiak születéskor várható élettartama 65 év alá került, az ország népe rekordütemben fogy, 2020-ra csupán kilenc és fél millióan leszünk – írta múlt hét szerdán a KSH Népességtudományi Intézetének jelentése alapján a Népszabadság, a Magyar Hírlap és a Magyar Nemzet.
1968 a magyar népi demokrácia termékeny esztendeje volt. Bevezették az új mechanizmust a magyar gazdaságba, a Magyar Néphadsereg páncélozott szállító harcjárműveit Csehszlovákiába és a szabálysértési kódexet a magyar jogrendbe.
I.
„A múlt évben a televíziónak kb. 1,2 milliárd forint összegű kifizetetlen számlája halmozódott fel, hangzott el az Állami Számvevőszék ülésén” – mondotta szerdán este a Tv-híradóban Szellő István műsorvezető. „A számvevőszék tavaly év végén zárult vizsgálata szerint… az MTV fokozva saját bevételeit, az 1991-es évet nyereséggel zárta. Úgy tűnt, így lesz ez 1992-ben is.
Az alkotmányosság tisztelete időnként arra kötelezi a tisztességtudó állampolgárt, hogy meggyőződése szerint alkotmányellenes eljárásban vegyen részt. Ez így van rendjén. A demokrácia alapvető érdeke, hogy az alkotmány tiszteletben tartassék, az viszont sok esetben egyáltalán nem egyértelmű, hogy mi alkotmányos és mi nem. Az esetek nagy részében az Alkotmánybíróság által igazolt és cáfolt vélemények egyaránt komoly jogászok komoly érvekkel alátámasztott álláspontjai.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
5 év 50 hét
8 év 23 hét
8 év 27 hét
8 év 27 hét
8 év 28 hét
8 év 29 hét
8 év 29 hét
8 év 31 hét
8 év 31 hét
8 év 32 hét