Skip to main content

A szégyenlős tulipán

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Tudja a kedves olvasó, hogy mi lesz Salgótarjánban? Távfűtés! Ezzel a hírrel vannak tele Salgótarjánban és környékén a postaládák. A postaládákba belemászott Speidl Zoltán országgyűlési képviselő egy szép személyes hírlevélen, s a hírlevél szerint ezentúl majd rendszeresen belemászik. A hírlevélből tudjuk – kép is van róla –, hogy a képviselő felkereste a hőszolgáltató vállalat vezetőit, és tárgyalt velük. Megkérdezte: lesz-e távfűtés. A vezetők válaszoltak: lesz. A képviselő megígérte, hogy ő továbbra is figyel, és segít, ha kell.

Nagyon szép dolog, ha egy képviselő lelkesen kommunikál a választópolgáraival. Az még szebb, ha sok képviselő (Bakó Lajos, Rudics Róbert, Schamschula György, Speidl Zoltán stb.) kommunikál velük ugyanolyan lelkesen, ugyanolyan formájú személyes hírlevélen Győrtől Nógrádig a Belvároson keresztül. Miután minden hírleveles képviselő az MDF frakciójában ül, talán nem túlságosan merész feltételezés, hogy a szóróakció mögött az MDF áll. Ez is helyes, hadd álljon. A hírleveleken azonban nyoma sincs az MDF-nek, semmi, még egy árva tulipán sem árulkodik arról, hogy a választópolgár postaládájába betérő sokszorosított vendégnek valami köze van a fő kormánypárthoz. Az MDF elkezdte szervezetten szégyellni a tulipánját. Emlékszünk, az előző kormánypártnak is volt egy ilyen periódusa, akkor született a Hazafias Választási Koalíció, és akkor volt a független-boom. A postaládajáró képviselők azonban még nem jelentkeztek át a Magyar Választási Koalícióba.

A pártrejtve megjelenő képviselők és rejtett pártjuk bizonyára reálisan mérik fel a népszerűségi arányokat, aligha tévednek, ha azt gondolják, hogy a tulipán inkább árt, mint használ a népszerűségüknek. Politikai szempontból helyes, ha az érdekeltek a valóság reális felmérése alapján cselekednek, és a hajtókájuk alá rejtik a tulipánjukat. Csupán etikai szempontból van egy kis baj ezzel a dologgal: tudniillik tilos. A képviselőknek és a jelölteknek sajnos pártállásuk megjelölésével kell megjelenniük a választópolgár előtt. Sportszerű körülmények között nem rúghat labdába az, akiről nem lehet tudni, hogy melyik csapatban focizik. Nehogy összekeverje a publikum a gólkirályt és az öngólkirályt.






Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon