Skip to main content

Beszélő hetilap, 43. szám, Évfolyam 5, Szám 47

(Szilágyi Istvánné dr.): Nem megy a lányom Angolába!

révész: Az éretlen alálnokok

(nl–ki) [Neményi László–Kiss Ilona] - lt–szeg [Solt Ottilia–Kőszeg Ferenc]: Írország: az erőszak spirálja / Oroszország: a vezércsel / Grúzia: újra együtt / Lapszemle / Szimbólum / Majdnem észrevétlenül / Jó hír / Megálló

Litván György: Őszirózsa

Zádori Zsolt: Emeszpé-oesz?

Interjú Bársony András szakszervezeti vezetővel

révész: A szégyenlős tulipán

Jóföldi Zsuzsa: Kinek osztanak lapot?

jó–szeg [Jóföldi Zsuzsa–Kőszeg Ferenc]: A baranyai példa

zádori: Kis októberi ünnepek

Neményi László: Zűrös világ, zavaros amerikai külpolitika?

Gyurovszky S. László: Elméleti koalíció – gyakorlati kormány?

–kl–: A leépülés menetrendje

Pomogáts Béla: A nemzeti liberalizmus válsága

Takács M. József: Volt egyszer egy diktatúra…

A vendée-i polgárháború 200. évfordulójára

Hans-Henning Paetzke: Szép, könyörtelen alakoskodás

Bikácsy Gergely: Tanner élve vagy halva

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon