A nemzeti liberálisok Csurka elleni föllépésének és a mérsékelt népnemzetiekkel kiegészült centrum Csurka elleni föllépésének ellentétes a tartalma. Az előbbiek azt mondják: Csurkának távoznia kell, mert az MDF és a kormány nem tudja elfogadni Csurka eszméit. Az utóbbiak azt mondják: Csurkának távoznia kell, mert nem tudja elfogadni a kormányt, amely pedig az ő igazságait is képviseli úgy, ahogy itt és most lehet.
Harminc esztendeje, hogy Sándor Frigyes végzős növendékeiből megalakult a Liszt Ferenc Kamarazenekar. A zenekar egy évtized alatt eljutott a világhírig, a hetvenes években már Európa egyik legjobb kamarazenekaraként tartották számon. Az együttes számos magyar lemezfelvételt vitt a zenei világpiacra, és számos világhírű szólistát hozott a magyar koncerttermekbe és lemezstúdiókba. A Hungaroton diszkográfiájában a Liszt Ferenc Kamarazenekaré az egyik leghosszabb lista.
Katona Tamás államtitkár úr év elején meghirdetett zsoldos-toborzójának eddig nem volt átütő sikere a professzionális sajtótermelők körében. Most azonban sikerült áttoborozni az MDF egykori zászlóshajójából, a süllyedőfélben lévő Magyar Fórumból a szerkesztőség kétharmadát. Annak a szerkesztőségnek a kétharmadát, amely már tavaly októberben testületileg felvilágosult: „…világosan látjuk, hogy a bajok gyökere az, hogy az MDF egyik szárnya sorozatosan elárulja a másik szárnyat; feljelenti, címkézi, és alkukat köt olyanokkal, akikkel, lám, nem lehetséges a tisztességes megegyezés.
Amikor január vége felé Nahlik Gábor a vádlottak mindenféle bizonyítási javaslatának visszautasításával néhány óra alatt lefolytatta a tárgyalást Bányai Gábor és Nagy László fegyelmi ügyében, amelyben ő volt a feljelentő, a felolvasott ítéletben összekeveredtek a nevek.
Bizottság kontra minisztérium
A költségvetési törvény értelmében az egyházak összesen 2854,5 millió forint támogatást kapnak, hatféle jogcímen. A legnagyobb összegek – 980, illetve 870 millió forint – az egyházak alapműködésének támogatására, illetve az egyházi alapintézmények felújítására, beruházásra szolgálnak. Ezen az alapon igényelt támogatást 35 kis létszámú egyház, felekezet, gyülekezet is. A többi jogcím – közszolgálati tevékenység, közgyűjtemények fenntartása, oktatási tevékenység – a kis létszámú egyházakat részint nem érinti, részint nem tehető kérdésessé.
A nemzeti ünnep elődélutánján Hankiss Elemér a mennybe mehetett volna, de nem ment. Nem arra volt dolga. A Demokratikus Charta a sajtószabadság ünnepére azt a férfiút hívta szónoknak, akit a Chartával rokonszenvező polgárok ma a sajtószabadság megtartásáért folyó küzdelmek főhősének tekintenek. Ott állt egymással szemben a tapsrakész tömeg és a főhős, aki a maga sajátos előadásmódjában igen hatásos verbális produkciókra képes, szellemes és szavakész debatter, s annyi magvas, tapshívó poént épít be a beszédeibe, amennyit akar. Olyan sokat vagy olyan keveset. Ezúttal: olyan keveset.
G. Nagyné Maczó Ágnes önálló választási törvényjavaslatot nyújtott be. A javaslat szerint a választópolgár elvesztené a választásoktól való távolmaradás, a tartózkodás jogát, a választás elmulasztása szabálysértésnek minősülne. Elveszítenék a választójogukat azok az állampolgárok, akik kevesebb, mint öt éve élnek Magyarországon, és nem lenne választható az, aki kevesebb, mint tíz éve él az országban.
Előző számunkban közreadtuk a Magyar Rádió alelnöke által pusztulásra ítélt műsorok listáját (Csendpróba, Beszélő, 1993. január 30.). „A listával kapcsolatban meg kell említenünk mint bizonytalansági tényezőt, hogy nem minden műsor van ott, ahonnét a tervezet ki akarja söpörni…” – figyelmeztettük az olvasót már a múlt héten. Azóta volt időnk, hogy egy kicsit utánanézzünk a dolgoknak.
A dr.
A szlovák kormány úgy döntött, hogy a nagy októberi szocialista forradalom 75. születésnapjára szerez magának még néhány kilométer Dunát, mert ami van, az neki nem elég.
A mi kedves Balaskónk legújabb költőhelyén, a Pesti Hírlapban (szeptember 11.) olyan sok szépet írt Solt Ottiliának a múlt heti számunkban megjelent cikkéről, hogy nekünk is illik valamivel viszonozni a jóindulatát. Mi, sápadt humanisztikus betűrágók mit adhatnánk mást, mi lényegünk: filológiai adalékot. Hogy ne merüljön feledésbe, ki hozta vissza a századvégi magyar publicisztikába azt a termeszhasonlatot, amelyet ezentúl a Soros-nyűvő Zacsek nevéhez kötne a gyarló közemlékezet, ha mi most nem idéznénk fel – 1990 szeptemberéből – az ősforrást.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
7 év 51 hét
10 év 24 hét
10 év 28 hét
10 év 28 hét
10 év 29 hét
10 év 30 hét
10 év 30 hét
10 év 32 hét
10 év 32 hét
10 év 33 hét