Skip to main content

révész

révész: Hódolat az interhülyének


A varangyok általában nem tetszenek az embereknek, viszont tetszenek egymásnak. Különösen márciusban. Ilyenkor szerelemre vágynak, s párzani mennek a vízpartra. Útjukat széles betoncsík keresztezi, a betoncsíkon autók rohangálnak, s kitapossák a varas békát hazánk élővilágából.

Nem mindenhol van ez így. Van, ahol a forgalmas autópályák alá békajáratokat építenek, amerre a szokásaiban megcsökött békasereglet átvonul. Nekünk ilyen öko-extrákra nem futja. Örülünk, ha jut egy kis beton és egy kis szúnyogirtó azok ellen, akiket a kivasalt békák már nem tudtak elfogyasztani.


révész: Levelező harcfolyam

Dokumentumok a médiaháborúról


1990 nyarán a jelentősebb politikai erők a televízió elnöki posztjára kiszemelt Hankiss Elemérrel megtárgyalták a televízió átalakításának alapelveit. A tárgyalások eredményesek voltak, Hankisst kinevezték. Az átalakítás részletes ütemtervét ez év december 11-én megkapta a miniszterelnök és az Országgyűlés Kulturális Bizottsága, s azzal szemben komolyabb kifogások nem merültek fel. Elkezdődött az átszervezés. Az átszervezéssel a televízió természetesen eltávolodott a régi struktúrát rögzítő szervezeti és működési szabályzattól.

révész: Szabad tévé – magyar tévé

A kormány marka és a média


„A Magyar Szellemi Védegylet… határozati javaslatban fordul a kormányhoz, teljesítse végre a választópolgárok nagy többségének megbízását, vegye kézbe nemzeti intézményeinket, a televíziót és a rádiót”, mert hiszen ez a két intézmény mégsem „azoknak a tulajdona, akik azt Aczél György és társai jóvoltából még ma is birtokolják.” (Szélrózsa, 1991. február)

Az aczéli gondolatot, hogy ti. a médiának a kormány markában a helye, a Védegylet örökölte, a hozzá tartozó 1974-es kormányrendeletet pedig a kormány örökölte.


révész: A Roma Parlament levele


Nagy Ferenc József
tárca nélküli miniszterhez

Tisztelt Miniszter Úr!

A magyarországi cigány lakosság az országban élő nemzeti kisebbségekkel együtt felfokozott várakozással és bizakodással követte a rendszerváltozás eseményeit.





révész: Szabad tévé – magyar tévé

Beszélgetés a médiatörvényről


Balázsi Tibor: Mielőtt bármit is kérdeznél, azt szeretném elmondani, hogy sok hónappal a vita elkezdése után most már r agyon fontos lenne, hogy megszülessen a médiatörvény.

Két okot mondanék. Az egyik ok az könnyen belátható mindenki számára: egy csomó cél csak úgy érhető el, ha ezen a területen is rendezettek a viszonyok. Politikai, gazdasági, kereskedelmi szempontból is fontos, hogy legyen egy szabályozott kritériumrendszer, amely rendszeren belül például a kereskedelmi televíziók és rádiók működhetnek ebben az országban. A másik megfontolás politikai jellegű.


révész: Beszél, majd az utókor doktohor Borossrúl…


aki az ország határait letolta a Balkánra. Egy titkos rendelettel tolta le, amelyből a nyilvánosság annyit tud, hogy nem jöhet be az országba az, akinek nincs legalább kétszer annyi pénze egy napra, mint az itteni átlagpolgárnak, akinek viseltes az úti levele, akinek közegészségügyi szempontból aggályosán piszkos a körme, és akinek ellenszenves a pofája. Dr. Boross némi jogállami kitérő után visszaállította az ártalmasság vélelmének jogelvét. A határőr ránézésre dönt, a határőr ezentúl hivatalból gondolatolvasó.

révész: Lajhár, Linda, Parlament


1990 ambivalens tavaszán megérkezett az első lajhár a Fővárosi Állatkertbe, és megérkezett Linda a függetlenek ligetébe. Családom apraja megállapította, hogy a ligetben tartott köz-Linda sokkal hangosabb, mint a tévében tartott családi-Linda. És ha közelebb vagyunk a Lindához, akkor bizonyos értelemben távolabb vagyunk tőle, ha távolabb vagyunk tőle, akkor bizonyos értelemben közelebb vagyunk hozzá, és ez a bizonyos értelem fölöttébb rejtelmes dolog.

Így vagyunk a demokráciával is, amely a lajhárral egy időben érte el hazánkat.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon