révész

Nyomtatóbarát változat

1990 nyarán a jelentősebb politikai erők a televízió elnöki posztjára kiszemelt Hankiss Elemérrel megtárgyalták a televízió átalakításának alapelveit. A tárgyalások eredményesek voltak, Hankisst kinevezték. Az átalakítás részletes ütemtervét ez év december 11-én megkapta a miniszterelnök és az Országgyűlés Kulturális Bizottsága, s azzal szemben komolyabb kifogások nem merültek fel. Elkezdődött az átszervezés. Az átszervezéssel a televízió természetesen eltávolodott a régi struktúrát rögzítő szervezeti és működési szabályzattól. A miniszterelnök a médiatörvény helyett egy 1974-es határozat értelmezésével állt elő, miszerint „a Magyar Rádió és a Magyar Televízió a kormány felügyelete alatt áll”. A hivatkozott határozat nyilvánvalóan csak törvényességi felügyeletet jelent, amelynek keretében a kormánynak jóváhagyási joga van a Szervezeti és Működési Szabályzat vonatkozásában. „A törvény elfogadásáig tartó átmeneti időszakra a kormány nem tervezte határozatának a felülvizsgálatát, de a hatályos rendelkezéseknek érvényt kíván szerezni” – írja Antall József 1991. április 5-én a médiaelnököknek. (Erről a rendeletről 1991 áprilisáig nem esett szó.) A levélben kéri, hogy az SZMSZ-t terjesszék fel jóváhagyás végett, mert „mindez előfeltétele (!) annak is, hogy …javaslatot tehessek a Magyar Rádió és a Magyar Televízió alelnökeinek kinevezésére”. Az SZMSZ tervezete azonban egyik változatában sem nyeri el a miniszterelnök tetszését. Göncz Árpád is – többek között – a hatásköröket tisztázó dokumentum hiányára hivatkozik, amikor 1991 nyarán megtagadja az alelnökök kinevezését.

1991. július 16. Antall József levele Hankiss Elemérhez: „…nyomatékosan, ismételten – remélem utoljára – kérem, hogy a jelenleg hatályos jogi szabályozásnak megfelelő, a Magyar Televízió mostanra kialakult szervezetét és működését tükröző szervezeti és működési szabályzatát jóváhagyás érdekében szíveskedjék megküldeni.”

1991. július 25. Hankiss Elemér levele Antall Józsefhez: „Munkánkat nagy mértékben megnehezíti, hogy a Rádió és Televízió Törvényt még nem fogadta el az Országgyűlés, illetve még a törvénytervezet végleges szövege sem alakult ki. Így nem tehetünk mást, mint hogy Működési Szabályzatunkat abban a szellemben alakítjuk ki, amelyben legjobb meggyőződésünk szerint az új törvény is foganni fog.”

1991. szeptember 25. Antall József levele Hankiss Elemérhez: „Nagyon szomorúnak tartom, hogy egy év eltelte után is még mindig csak a legfőbb teendők között szerepel a Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatos feladat. (…) Egészen sajátos megoldásnak tartom azt, hogy egy intézmény szervezeti és működési szabályzata feltételezésekből kiindulva még meg sem vitatott törvény koncepcióját alapul véve készüljön el. (…) Még egyszer kérem, hogy… a lehető legrövidebb időn belül (egy hét) nyújtsa be a kormány számára a Magyar Televízió – törvényességi szempontból kifogástalan – Szervezeti és Működési Szabályzatát.” (Meg kell jegyezni, hogy a „még meg sem vitatott” törvény koncepciójának kidolgozására annak idején a miniszterelnök kérte fel Hankiss Elemért – eredeti megbízatása részeként.)

1991. október 3. Hankiss Elemér levele Antall Józsefhez: „Ebben az átmeneti korszakban természetesen és elkerülhetetlenül a Magyar Televízió szervezete és működése egyre több ponton eltért a hajdani, 1986-os szabályzattól. Ezeket az eltéréseket elnöki utasításokban és körlevelekben folyamatosan rögzítettük. Mindenkor a legnagyobb mértékben figyeltünk arra, hogy az átalakítás szelleme megfeleljen a … Rádió és Televízió Törvény várható szellemének. E nehéz és bonyolult fejlődési folyamat során nem kérhettük minden egyes lépésünknél a kormány előzetes engedélyét; erre egyébként az 1047/1974. számú MT határozat sem kötelezte a… Magyar Televíziót. (…) Ugyanazokkal a nehézségekkel küzdünk mi is, mint más országos intézmények, amelyek többségének, tudomásom szerint, ugyanúgy nincs még a kormány által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzata, mint nekünk. Ez persze nem ment fel minket azon kötelezettségünk alól, hogy az Ön kérésének a lehető legrövidebb időn belül eleget tegyünk.”

Antall József és Hankiss Elemér álláspontja nem közeledik egymáshoz. A miniszterelnök abból indul ki, hogy a médiatörvény tartalma és elfogadásának időpontja nem jósolható meg, csak a status quo-t, a kormány felügyeleti jogát lehet alapul venni, a jogi rendezetlenség oka az SZMSZ hiánya. A televízió elnöke abból indul ki, hogy a médiatörvény bizonyos alapelveiben, mindenekelőtt a kormány felügyeleti jogának megszüntetésében a pártok között egyezség van, a televízió helyzetét ennek a politikai realitásnak kell meghatároznia, s a jogi rendezetlenség oka a médiatörvény hiánya.

1991. október 11-én a televízió elnöke beterjeszti a Szervezeti és Működési Szabályzatot. A miniszterelnök több, mint egy hónappal később a kormány nevében visszadobja a szabályzatot, többek között azért, mert az „nem határozza meg konkrétan az alelnökök számát, továbbá, hogy részükre nem állapít meg konkrét hatáskört… s ez módot nyit az »intendánsnak« nevezett személy és az alelnökök, esetleg mindezek és az elnök funkciói közötti átfedésekre…”

1991. december 20. Hankiss Elemér levele Antall Józsefhez. „Az átalakítás koncepcióját tavaly ősszel a Kulturális Bizottság tudomásul vette, Miniszterelnök úr pedig a tervezet minden lényeges vonásával annak idején szóbeli egyetértését fejezte ki. (…) Az alelnökök számával kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy nincs egyetértés a készülő törvénytervezet és az Országgyűlés Kulturális Bizottságának általam ismert jelenlegi véleménye között. A törvénytervezet két alelnökkel számol, a bizottság három alelnök kinevezését javasolta. (…)… valóban nyitva hagytuk az alelnök feladat- és hatáskörének kérdését, illetve több lehetséges feladat- és hatáskört soroltunk fel. Azért jártunk el így, mert véleményem szerint nincs jogunk előre meghatározni e munkaköröket és ezzel beszűkítem a törvényhozók lehetőségeit.”

Hankiss Elemér – amint az a levelezésből is kiderül – a köztársasági elnök és a miniszterelnök jóváhagyásával elrepül Amerikába, eleget téve egy korábbi, s már a kinevezése idején tudott és elfogadott egyetemi meghívásnak, és helyettesítésével Bányai Gábort bízta meg. Bányai Gábor intendáns január 15-én figyelemre méltó levelet kapott a miniszterelnök megbízásából eljáró Kajdi József államtitkártól. Ebben az áll, hogy: „Miután az alelnökök kinevezése még nem történt meg, az elnök úr által távolléte idejére Önnek adott megbízatás csak a televízió mindennapi zavartalan működéséhez feltétlenül szükséges, halaszthatatlan intézkedések megtételére terjedhet ki, de nem jelenthet általános helyettesítő jogkört.”

Ez a levél egyrészt azért figyelemre méltó, mert ha a miniszterelnökön múlott volna, a címzett már régen alelnök lenne, hiszen ő is alelnökjelölt volt az első variációban, másrészt azért, mert a miniszterelnök másfél hónappal később, mint látni fogjuk, már a televízió működését súlyosan veszélyeztető tényezőnek tekinti azt, ha az elnök távollétében nincs az intézményben általános helyettesítő jogkörrel rendelkező személy!

1992. február 15. Hankiss Elemér bejelenti a miniszterelnöknek, hogy június végéig fizetés nélküli szabadságon Amerikában marad és tanít. „Távollétem alatt Bányai Gábor helyettesített és helyettesít… úgy vélem, minden érdekelt fél számára az volna a legjobb, ha hazatértemig továbbra is ő helyettesítene. Amennyiben időközben sor kerül alelnök kinevezésére, néhány hónapos tanulási folyamat és együttműködés után kellene és lehetne a helyettesítés kérdését véglegesen rendezni. Hangsúlyozom, hogy semmi kifogásom nincs az alelnökjelölt úr (ekkor már Nahlik Gábor – R. S.) személyével szemben, nagyra becsülöm szakmai tudását és eddigi eredményeit, de úgy vélem, hogy nem tenne sem neki, sem az ügynek jót, ha minden előkészület és átmenet nélkül a nyakába szakadna ennek a nagy intézménynek… minden gondja, baja.” A levélből az is kiderül, hogy Hankiss mindenképpen haza akart jönni március 13-án (az alelnök későbbi kinevezése után tíz nappal) egy kis időre. Az alelnök tehát március 2-án nem hozhatta meg nagy horderejű döntéseit abban a hiszemben, hogy az elnök még hosszabb ideig nem tér haza. Hankiss helyettesítéssel kapcsolatos álláspontjára a miniszterelnök nem reagált.

1991. február 18-án Antall József Göncz Árpádnak a kinevezésre váró alelnökök hatáskörét firtató kérdésére közli, hogy „az alelnökök kinevezésüket követően – a szakmai végzettségüknek és gyakorlatuknak megfelelően – különösen szervezési, gazdasági és pénzügyi feladatokat látnának el… egyben az elnökök általános helyettesei is”. Egyben felhívja a köztársasági elnök figyelmét arra az Alkotmánybíróság határozatának indoklásában szereplő megállapításra, hogy „a kinevezés célszerűsége, esedékessége, a betölteni kívánt tisztséghez tartozó jogosítványok vizsgálata kívül esik a köztársasági elnök kinevezési jogkörén”.

1991. február 20. Hankiss Elemér levele a Kulturális Bizottsághoz: „…fenntartom azt a korábbi álláspontomat, hogy a kinevezett alelnökök munkakörét – amíg az új médiatörvény nem rendelkezik másképpen – én, illetve az MTV mindenkori elnöke határozza meg.” A (kinevezési) törvény alkotóinak nem lehetett az a szándéka, hogy az intézmények vezetésébe eleve olyan ellentétek lehetőségét építse be, amelyek működésképtelenné tehetik az egyik vagy másik intézményt, és tartósan veszélyeztetik közszolgálati funkciójuk teljesítését. Az 1990-es törvény alkotói feltehetően idő hiányában nem gondoltak erre a veszélyre, és így a törvény szövegébe nem került bele egy olyan paragrafus, amely ezt a veszélyt kizárná… Meggyőződésem, hogy a készülő törvénynek eleve és véglegesen ki kell zárnia annak lehetőségét, hogy a rádió és televízió alelnökeinek bármilyen politikai vagy más erő valamiféle ellenőrző szerepet biztosítson az intézmény elnöke felett. Az előző rendszerek gyakorlata volt az, hogy az intézmények vezetőivel egymást keresztbe ellenőriztették, és így valamennyiüket állandó bizonytalanságban és a párttól való függőségben tartották. Az átalakulási „folyamat hirtelen leállítása vagy belső konfliktusokkal való megzavarása véleményem szerint óriási károkat okozna és veszélybe sodorná a közszolgálati televíziózás ügyét Magyarországon… csak olyan alelnökjelölttel tudok adott esetben együttműködni, aki meggyőzi a bizottságot arról, hogy elfogadja az átalakulás eredeti tervezetének szellemét… úgy tudom, a törvénytervezet már a kormány előtt van vagy a közeljövőben a kormány elé kerül, s remény van arra, hogy a parlamenti vitára is hamarosan sor kerül. Kérdezem, miért van szükség alelnökökre ebben az egy vagy két hónapban? Ez az idő még arra sem elég, hogy beletanuljanak munkakörükbe… A fent kifejtett szempontok alapján kinevezése esetén sem tekintem az alelnököt általános helyettesemnek a médiatörvény megszavazásáig, illetve 1992. december 31-ig, de legalább 1992. június 30-ig.”

A kulturális bizottság február 21-én meghallgatta és többségi határozattal kinevezésre ajánlotta az alelnökjelölteket. A bizottsági ülés után Göncz Árpád személyes beszélgetés keretében tudatta Nahlik Gáborral, hogy kinevezése február 27-én vagy március 2-án megtörténik. Erről Nahlik Gábor levélben számolt be a miniszterelnöknek február 24-én.

Az alelnökjelölt ennek a levélnek a mellékletében javaslatot tesz a televízió ideiglenes Szervezeti és Működési Szabályzatának az alelnök hatáskörével foglalkozó fejezetére. Nahlik Gábor tehát nem az SZMSZ elkészítésére jogosult Hankiss Elemérhez, illetve az őt helyettesítő személyhez, hanem a jóváhagyásra jogosult kormány vezetőjéhez fordul javaslatával. E javaslat szerint az alelnök hihetetlenül széles felügyeleti jogkörrel rendelkezne, és tevékenysége egyáltalán nem korlátozódna arra a körre, amelyet a miniszterelnök egy héttel korábban a köztársasági elnöknek jelzett. Az általános alelnök többek között „felügyeli a körzeti stúdiókat, a Híradó főszerkesztőségét, a Hét önálló szerkesztőségét (tehát a legfontosabb politikai műsorokat – R. S.), a produceri irodákat, a központi alkotói irodákat, a kereskedelmi igazgatóságot, az műsorvevő és szinkrongyártó irodát, a gyártási igazgatóságot, archívum és dokumentációs önálló osztályt, a központi gazdasági igazgatóságot, a központi műszaki szervezetet, az intézményi működés operatív szervezeteit… közreműködik az Országgyűléssel, a kormánnyal, a Magyar Rádióval és a Magyar Távirati Irodával való közvetlen kapcsolattartásban”, feladata a „közönségszolgálat koordinálása, közönségkutatások alapján a tájékoztatás megszervezése, kapcsolattartás művészeti, társadalmi és érdekvédelmi szervezetekkel, a szóvivői rendszer alkalmazása”.

1992. március 2-án, az alelnök kinevezésének napján Antall József levélben fordul Hankiss Elemérhez, s egy jóváhagyásra hivatott szerv vezetőjétől merőben szokatlan módon ő küld SZMSZ-tervezetet, illetve résztervezetet a televízió elnökének: „Csatoltan megküldöm a Magyar Televízió Szervezeti és Működési Szabályzatából az elnök és az alelnök jogállására és feladataira vonatkozó tervezetet. A kormány ezeket a rendelkezéseket tekinti irányadónak, s jóváhagyás céljából elfogadhatónak.” A miniszterelnök szinte változatlanul átveszi Nahlik Gábor tervezetét, sőt két lényeges elemmel tovább bővíti az alelnök jogkörét. Egyrészt felügyelet alá rendeli az intendatúrákat (tehát mindkét csatorna vezetését) is, és a felügyelet alá rendelt egységek vezetői tekintetében az alelnökre bízza a munkáltatói jogok gyakorlását is. Az alelnök felett viszont „a munkáltatói jogokat – kivéve kinevezését, felmentését és személyi alapbérének megállapítását – az MTV elnöke gyakorolja”. A tervezetnek ez az eleme csupán azért érdemel említést, mert az alelnökkel kapcsolatban a fegyelmi jogkört nem veszi ki az MTV elnöke által gyakorolt munkáltatói jogok közül! A miniszterelnök ebben az irományban még nem vitatja el a televízió elnökétől azt a jogot, amit másnap kelt levelében már elvitat.

Ugyanezen a napon Antall József egy másik levelet is küld Hankissnak, amelyben külön felhívja az elnök figyelmét arra, hogy az alelnök „természetesen egyben az elnök általános helyettese is”.

Ezen a délutánon Nahlik Gábor átveszi a kinevezését, bemegy a munkahelyére, intézkedik, az esti Tv-Híradóban beszámol intézkedéseiről és a televízió gazdasági helyzetéről.

Estére megérkezik Hankiss Elemér írásos üzenete a miniszterelnökhöz: „A rendkívüli helyzetre való tekintettel átmenetileg felfüggesztem szabadságomat, és visszatérek Budapestre.”

Az alelnök kinevezését követő tíz sűrű nap dokumentumait a jövő héten mutatjuk be.

(Folytatjuk)

• Belföld