Skip to main content

A túlnyomók

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Politikai adatfalatkák ínyenceknek


Liberális szórás

A magyarországi politikusok népszerűségi indexét két közvélemény-kutató vállalkozás méri rendszeresen, a Medián és a Szonda Ipsos. Mindkét cég 0-tól 100-ig terjedő skálán mutatja be a kapott eredményeket. A két adatsor összemérhető. A vizsgálat hibahatára bizonyos leegyszerűsítéssel plusz-mínusz három pontban adható meg, a két vizsgálat tehát akkor igazolja egymást, ha a népszerűségi pontszámok között (az egyiknél plusz, a másiknál mínusz három pontos hibát feltételezve) nem találunk hat pontnál nagyobb eltérést.

Az évkönyv 1991 három hónapjára (márciusra, májusra és szeptemberre) adja meg mindkét cég adatsorát. A politikusok egy része csak egyik vagy másik listán, illetve csak egyik vagy másik hónapban szerepel. Végül is 48 adatpár áll a rendelkezésünkre 19 politikusról. Az eltérések átlaga 3,9 pont, tehát a tűréshatáron belül van. A 48 adatpár közül összesen 6, tehát minden nyolcadik mutat a megengetőnél nagyobb eltérést.

Nézzük ezt a hatot:


<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /> 

 

Medián

Szonda Ipsos

Fodor Gábor

szeptember

74

65

Horn Gyula

szeptember

78

70

Kis János

szeptember

57

47

Orbán Viktor

szeptember

74

63

Pető Iván

május

68

59

Pető Iván

szeptember

68

56


Ez, gondolom, elég érdekes. A 33 márciusi és májusi adatpár közül csak egyetlenegy mutat a megengedhetőnél nagyobb eltérést, a 15 szeptemberi közül pedig öt! A harmada. Ráadásul a nagy eltérések mind a hat alkalommal az ellenzéki pártok, illetve frakciók frontembereit érintik, és minden esetben a Medián mér nagyobb értékeket, és a Szonda Ipsos alacsonyabbakat. Hogy ennek mi az oka…? Talán az, hogy a Medián szeptemberi kérdőívén a politikusok osztályozását az ellenzékre vonatkozó kérdések blokkja előzte meg, s esetleg ez kondicionálhatta a válaszadókat. Talán az, hogy a Szonda Ipsos felmérése a hónap elején készült, a Mediáné pedig a hónap végén (a két időpont között nyilvánosságra került Kónya Imre házi dolgozata s a Nyilvánosság Klub nevezetes felhívása)… Az Isten tudja.

Homo- és hetero-

Az évkönyv 104. oldalán található ábrából kiderül, hogy mely frakciók szavaznak egységesebben, és melyek megosztottabban. A mérőszám azt mutatja, hogy egy szavazáson átlagosan a frakciók jelen lévő tagjainak hány százaléka szavaz másként, mint a frakció többsége. Íme:


 

1990

1991

KDNP

6

3

MDF

6

4

Fidesz

8

5

FKgP

7

6

SZDSZ

9

7

MSZP

11

7


A két valódi kormánypárt sokkal egységesebben szavaz tehát, mint az ellenzék, s még a szétesett kisgazdafrakción belül is kevesebb volt a kisebbségi szavazat, mint a szabad demokratáknál és a szocialistáknál.

Bizonyára érdekli az olvasót, hogy kik azok a képviselők, akik a legtöbbször képviselnek a frakciójukban kisebbségi véleményt, és kik azok, akik szinte soha. Összeállítottuk mindkét csoport 25-25 fős toplistáját az 1991-es szavazatok alapján. Nem vettük számításba a független képviselőket, hiszen ők nem alkotnak politikai véleményközösséget, és a minisztereket, államtitkárokat sem, mivel nekik „hivatalból” a kormány álláspontját kell képviselniük. Az év közben frakciót váltó képviselőknél az évkönyv különválasztja a különböző képviselőcsoportokban leadott szavazatokat, így szerepelhet például Balogh János szabad demokrata képviselőként az egyik listán, és MDF-es képviselőként a másikon. Kurzív írásmóddal jelöljük meg azokat, akik év közben vagy azóta helyet változtattak.

Emlékeztetjük az olvasót, hogy ez a két lista is csak amolyan ínyenceknek való adatfalatka, és nem több. Nem tudja kimutatni azt, hogy ki hányszor fejezte ki ellenvéleményét tartózkodással vagy a szavazástól való távolmaradással, és nem jelzi azt sem, hogy ki milyen súlyú ügyekben képviselt ellenvéleményt. Hogy csak egy példát említsünk, a legerősebb frakcióhűséggel szavazók listáján van például azon nyolc MDF-es képviselő egyike is (Becker Pál), aki nem szavazta meg a Zétényi–Takács-törvényt. Ennek az egy kisebbségi szavazatnak nyilvánvalóan nagyobb súlya van, mint száz jelentéktelen módosítóindítvány ügyében teljesített frakcióhű gombnyomásnak.

Akiket ezek után mégis érdekelnek a listák, azok meg is érdemlik.

A frakciójuk ellen leggyakrabban szavazó képviselők 1991-ben (százalék)


1. Palotás János

MDF

28,5

2. Gerbovits Jenő

FKgP

22,3

3. Balogh János

SZDSZ

20,0

4. Dr. Zétényi Zsolt

MDF

18,5

5. Bereczki Vilmos

FKgP

17,2

6. Dr. Gyurkó János

MDF

15,9

7. Dr. Daróczy Zoltán

MSZP

14,2

8. Dr. Török Ferenc

SZDSZ

14,0

9. Kósa Ferenc

MSZP

13,8

10. Dr. Zsíros Géza

FKgP

13,7

11. Dr. Ugrin Emese*

FKgP

13,2

12. Dr. Fodor András Attila

MDF

13,0

13. Barcza lmre

SZDSZ

12,5

14. Komenczi Bertalan

SZDSZ

12,5

15. Juhász Pál

SZDSZ

12,1

16. Dr. Horváth László

FKgP

11,9

17. Ráday Mihály

SZDSZ

11,7

18. Szalay Gábor

SZDSZ

11,6

19. Mózs József

SZDSZ

11,5

20. G. Nagyné dr. Maczó Ágnes

MDF

11,5

21. Dr. Futaki Géza

SZDSZ

11,5

22. Tarnóczky Attila

MDF

11,4

23. István József

FKgP

11,2

24. Dr. Kis Zoltán

SZDSZ

10,6

25. Dr. Szűrös Mátyás

MSZP

10,4


A listán tíz szabad demokrata, hat-hat MDF-es és kisgazda-, valamint három szocialista képviselő szerepel, fideszes és kereszténydemokrata képviselő nincs a listán.

A frakciójuk ellen legritkábban szavazó képviselők 1991-ben (százalék)


1.  Dr. Ternák Gábor

MDF

0,8

2.  Dr. Gömbös Fernec

MDF

1,0

3.  Dr. Baka András**

MDF

1,1

4. Tóth-Kurucz János

MDF

1,1

5.  Dr. Tóth Tihamér

MDF

1,2

6.  Dr. Kutrucz Katalin

MDF

1,2

7.  Pongrácz József

MDF

1,2

8.  Dr. Perjés Gábor

MDF

1,3

9.  Dr. Kapronczay József

MDF

1,3

10.  Dr. Medgyasszay László

MDF

1,3

11.  Dr. Marx Gyula

MDF

1,4

12.  Dr. Hoppa József

MDF

1,4

13. Csóti György

MDF

1,5

14.  Dr. Nagy-Bozsoky József

MDF

1,6

15.  Dr. Becker Pál

MDF

1,6

16.  Bogárdi Zoltán

MDF

1,6

17.  Pokorny Endre

MDF

1,6

18.  Balogh János

MDF

1,7

19.  Roszik Gábor

MDF

1,7

20.  Király B. Izabella

MDF

1,7

21.  Dr. Papp Lehel György

MDF

1,7

22. Tóth István

MDF

1,7

23.  Dr. Kónya Imre

MDF

1,8

24.  Dr. Pánczél Gyula

MDF

1,9

25.  Seszták László

KDNP

1,9


A listán, mint látható, huszonnégy MDF-es és egy kereszténydemokrata képviselő szerepel.

*   Dr. Ugrin Emese, mint köztudomású, nem a kisgazdafrakcióból, hanem a kisgazda frakcióba ült át. Régi frakciójában, a kereszténydemokratáknál sokkal ritkábban (4,0 %) adott le kisebbségi szavazatot, mint új frakciójában.


** Dr. Baka András az év első felében külföldre szóló megbízatása miatt lemondott mandátumáról, és lemondásáig csak kevés szavazáson vehetett részt.





































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon