révész

Vissza a főcikkhez →

A gyöngébb felejtőképességgel rendelkező olvasóink még bizonyára emlékeznek arra, hogy az Új Magyarország indulása idején a Beszélő örömmel üdvözölte a köztiszteletben álló Albert Gábort a lap élén, s ezt abban a reményben tette, hogy a kormányhoz közel álló napilap az ő vezetése alatt az ellenzék mértékadó és mértéktartó vitapartnere lesz. Albert Gábor azonban hamarosan elszállt, a mi reményeink pedig még hamarosabban.

Az Új Magyarországot azonban továbbra is szorgalmasan olvassuk, mert ez ellenzéki lapszerkesztőknek kötelező, de ellenzéki lapolvasóknak is ajánlott. Mi itt csupán arra szeretnénk felhívni az ellenzéki lapolvasó figyelmét, hogy annál, amit az Új Magyarország közöl, még érdekesebb az, amit nem közöl.

Csupán az elmúlt egy-két hétről származó esetleges magánfeljegyzéseim szerint a következők nem voltak benne a lapban:

– Az Új Magyarország az országos napilapok közül egyetlenként nem közölte (egy tényközlő mondat kivételével) Göncz Árpád MTI-nyilatkozatát Gombár Csaba felmentésének megtagadásával kapcsolatosan.

– A Hankiss-meghallgatás első fordulójáról szóló tudósításban egyetlen szó sem esik arról, hogy mit mondott a tévé elnöke.

– A lap nagy terjedelemben foglalkozott a Petőfi híd „közveszélyes” állapotával, csupán azt az információt nem vette át Demszky sajtótájékoztatójából, hogy a gondot okozó sarukat bármikor, amikor szükségesnek mutatkozik, ki lehet cserélni, és ehhez mindenféle forgalom-elterelési és egyéb tervek rendelkezésre állnak.

– A lap első oldalon, fő helyen tudósított arról, hogy a miniszterelnök a kisebbségek képviselőivel találkozván kifejezte elkötelezettségét a kisebbségi jogok biztosítása mellett. A többi napilap emellett a kisebbségiek sajtótájékoztatójáról is tudósított, amelyen éppen a találkozó apropóján kiderült, hogy a kisebbségek teljességgel elfogadhatatlannak tartják a kormány törvénytervezetét, és meg is szakadtak a tárgyalások a nemzetiségi kerekasztal és a kormány között. A kisebbségiek sajtótájékoztatójáról az Új Magyarországban nem történik említés.

– A MÁV-nál lezajlott törpesztrájk kapcsán az Új Magyarország kedves glosszát közölt arról, hogy az ellenzék mindenhol jelen van, ahol destruálni lehet, de a rendőrség beavatkozásának a tényéről, a sztrájkolók előállításáról az Új Magyarország olvasói nem értesültek.

– Csurka minapi párizsi szereplésével kapcsolatban az Új Magyarország csupán azt felejtette el megírni, hogy a rendezvényen meglehetősen egyértelmű irredenta törekvések nyilvánultak meg, s ezek jegyében az íróvendégbe bele is fojtották a szót.

– Fényképes tudósítás számol be arról, hogy Makovecz Imre a sevillai pavilon tervezéséért kitüntetést kapott. Az olvasó megtudja, hogy a kitüntetést ki adta át (Kádár Béla), ki volt még jelen (Boross Péter), csak azt nem tudja meg, hogy ki adományozta (Göncz Árpád).

– Az Országgyűlés hétfői üléséről szóló tudósításból nem derül ki (nota bene: a Népszabadságban sem), hogy kormoránügyben napirend előtt nemcsak Boross Péter, hanem Kőszeg Ferenc is felszólalt, miután nem találta egészen rendjén valónak azt, hogy még a honatyák is csak az újságból értesüljenek arról, hogy más ország állampolgárai órákon keresztül zavartalanul lövöldöznek magyar területen.

Ennyi.

• Belföld