Újvárosi Viktor [Somogyi János]

Nyomtatóbarát változat

Bátonyi István, a Dorogi Szénbányák bányagépgyártó üzemének egykori művezetője megtisztelő ajánlatot kapott 1975-ben Rétei Lőrinc üzemvezetőtől. Az üzemvezető, egyben a körzet országgyűlési képviselője, arra kérte fel beosztottját, hogy lépjen be az MSZMP-be. A művezető megköszönte a kitüntető figyelmet, de nem kért belőle. Ezt követően a két férfi között a viszony nem volt felhőtlen.

Amikor a vállalati KISZ-bizottság novemberben kommunista műszakot szervezett, Bátonyi művezető az egyet nem értését egy borítékba zárt levélben fejtette ki képviselő-üzemvezetőjének.

Az indulatosan megfogalmazott jóslatát („Még eljön a számonkérés a kommunista szombatokért, te hülye, p…nyaló bérenc.”) nem igazolta ugyan a történelem, viszont levélírói ténykedése nem maradt következmények nélkül.

Az Esztergomi Járásbíróság akkori elnöke (dr. Kenderka Ferenc) izgatás bűntettében találta bűnösnek hősünket, és nyolc hónap – végrehajtásában két évre felfüggesztett – szabadságvesztést mért ki az indulatos művezetőre.

Volt ugyan némi tényállásbeli vita arról, hogyan is vált lehetségessé más személyek részére a zárt borítékban elhelyezett levél elolvasása – és ezáltal az izgatás törvényi tényállásának megvalósulása –, de végül a bíróság azt állapította meg az üzemvezető tanúvallomása alapján, hogy a levél nyitott borítékban érkezett a kezeihez.

A szókimondó művezető – természetesen – rövid úton a legalacsonyabb órabérű lakatosi beosztást kapta, és a bélyeg elkísérte egészen a mai napig.

A már nyugdíjas Bátonyi – hallva, hogy az Országgyűlés törvényt hoz az 1963 utáni politikai elítéltek rehabilitálásáról – kérelmet nyújtott be az ítéletének semmissé nyilvánítása érdekében.

Valamiféle anyagi elégtételre is igényt jelentett be. Nem is az államtól, hanem jó sorsa megrontójától várná – a körülmények folytán a nyugdíjminimumhoz közeli – jövedelmének kiegészítését tisztes művezetői nyugdíjra.

Az Esztergomi Városi Bíróság 1992. március 25-én kelt Nt. 6/1992/2. sz. végzése azonban lehűtötte a vérmes reményeket.

Nemhogy kártérítésre nem számíthat, de még a semmisségi igazolás kiadását is megtagadták tőle.

Pedig 1992. március 9-én már hatályba lépett az 1992. évi XI. törvény, amely egyértelműen fogalmaz: „Semmissé kell nyilvánítani a következő bűncselekmények miatt 1963. április 5. és 1989. október 15. között történt elítéléseket…” S itt politikai bűncselekmények hosszú felsorolása következik, köztük c) pont alatt az izgatás bűncselekménye.

A törvény azt is kimondja, hogy a semmissé nyilvánított eljárásban hozott jogerős határozat kézbesítésének napján kezdődik a kárpótlási igény előterjesztésének határideje. A kárpótlásról szóló törvényről az Országgyűlés a közeljövőben határoz. Nem kizárt, hogy Bátonyi István még némi kárpótlásban is részesülhet. Tisztességét azonban a törvény mindenképpen visszaadja.

Nem ártana, ha az esztergomi bíróság bírái egy-egy végzés aláírása előtt átlapoznák a Magyar Közlönyt.

Vagy legalább a napisajtót.

• Belföld