Skip to main content

Fütyül a kormány, táncol az önkormányzat…

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Napirenden


Az eklektikus törvénytervezet egyben következetes: előírásai alapján a központi hatalom minden területen rátenyerel a helyi önkormányzatokra. Ha az önkormányzat gyakorolja az adott ágazati hatáskört, akkor decentralizált kormányzati szervek szakmai irányítását és ellenőrzését kell elviselnie. Ha önkormányzati tisztségviselő jár el első fokon, a másodfokú döntést a köztársasági megbízott (kmb.) hozhatja meg. Emlékezetünk szerint a kmb. jogintézményét eredetileg az önkormányzati működés törvényességének elősegítésére és ellenőrzésére hívták életre, nem a hatósági jogkörök másodfokú gyakorlására.

Nem teszi könnyen kezelhetővé a tervezetet, hogy egységes koncepció helyett hatályos jogszabályok tengernyi módosítását tartalmazza, hol a legapróbb részletességgel, hol vázlatos nagyvonalúsággal.

Talán a leggyakrabban visszatérő refrén az, hogy „felhatalmazást kap a kormány, hogy a polgármester (főpolgármestert, megyei közgyűlés elnöke), a köztársasági megbízott és a jegyző (főjegyző) államigazgatási feladat- és hatáskörét rendeletben határozza meg”.

A temetők rendben tartása és a köztisztaság biztosítása a helyi önkormányzat – az országgyűlésiképviselő-választás irányítása a köztársasági megbízott hatásköre.

Csakúgy, mint a népesség-nyilvántartás, vagy az anyakönyvi igazgatás, a hivatásos tűzoltóság és a szabálysértés másodfokú elbírálása. Ezzel szemben a kommunális ügyekben a helyi önkormányzat illetékes.

Ha első fokon a jegyző, főjegyző, polgármester, főpolgármester vagy a hivatal ügyintézője jár el, a hatósági ügyben a jogerős döntést a kmb. mondja ki.

Ebben a törvényben vélték helyénvalónak kimondani, hogy a rendőrség feletti rendelkezési jogosultság ismét a belügyminisztert illeti. De az önkormányzatokról sem feledkeztek meg; felhatalmazva őket arra, hogy támogassák a rendőri szerveket, amelyeknek cserébe feladatokat határozhatnak meg.

A körzeti állatorvost véleményezi – a sintért kinevezi a helyi önkormányzat.

Ezen túlmenően a földművelésügyi igazgatás keretében még a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozik az állati hullák eltakarítása és a tbc-s kutyák, macskák kártalanítás nélküli kiirtásával kapcsolatos feladatok ellátása is, de az önkormányzat képviselői testülete csak véleményezheti a terület állatorvosi körzeteinek kialakítását és az állatorvos kinevezését. Egyéb ügyek intézésére később kormányrendelettel létrehozandó Földművelésügyi Hivatalok létesülnek. A honvédelmi igazgatásra vonatkozó szabályozás lényege, hogy a feladatmeghatározások a köztársasági megbízott, a végrehajtás a polgármester kompetenciája. Furcsamód – itt került szabályozásra a honvédelmi miniszternek a magyar honvédséget érintő jogköre is.

A helyi önkormányzat biztosítja a közvilágítást, a piaci viszonyokat ellenben már csak figyelemmel kísérheti.

A kereskedelmi igazgatásban az országot behálózó Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség hivatott hatósági útra terelni a fogyasztók önkéntes érdekvédelmi szerveződését. Új jogintézmény a korlátozási kártalanítás, amit indokolatlan építési tilalom elrendelése esetén kell fizetni az állampolgár részére, de csak három év indokolatlan korlátozás után és csak jövő január 1-jén is fennálló vagy azt követően elrendelt tilalommal érintett ingatlanok esetében. Az elsőfokú építési hatósági jogkört a tervezet a jegyző kezébe adja, fellebbviteli hatósága a kmb.

Település kiürítése a kmb., avarégetés a képviselő-testület hatásköre.

A környezet- és természetvédelem decentralizált kormányzati szervek hatáskörébe tartozik, de a helyi jelentőségű ügyekben (zajártalom, légszennyeződés, szmogriadó) a polgármester az illetékes. „A jegyző környezet- és természetvédelmi feladat- és hatáskörét a kormány rendeletben állapítja meg.”

A Közlekedési Főfelügyelet decentralizált szervezet, melynek részletes feladat- és hatáskörét a kormány rendeletben állapítja meg. Csakúgy, mint a munkaügyi igazgatás korábbi tanácsi hatáskörét a Megyei Munkaügyi Központok látják el, a kormány által meghatározott módon.

A nevelés-oktatás területén az intézmények államigazgatási ügyeinek intézője az önkormányzat jegyzője, vezetőit a helyi önkormányzat nevezi ki, de az ágazati szakmai követelmények érvényesülésének ellenőrzését, a feladatellátás eredményességének mérését, ellenőrzését, továbbá a közoktatás-irányítás szakmai, szervezési feladatait a művelődési és közoktatási miniszter egy e célra létesített, általa irányított intézmény közreműködésével látja el.

Az önkormányzat hatásköre: támogathatja a művészeteket.

Ezzel szemben a helyi önkormányzat köteles a közművelődési intézmények (könyvtár, múzeum, színház) részére helyet, helyiséget biztosítani, sőt a törvénytervezet tippeket is ad a helyi önkormányzatoknak; mire költsék pénzüket. Önként vállalt feladatként ajánlja bevállalni a közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolásának, a művelődésre, társas életre szerveződő közösségek tevékenységének, a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatását.

Egyébiránt a művelődési miniszter központi ágazati irányító hatásköre kiterjed a közművelődési tevékenységre, függetlenül attól, hogy a tevékenységet folytató közművelődési intézmény milyen szervezetben, illetőleg szervezeti alárendeltségben működik.

Ha a népszerűbbnél népszerűbb (ilyen-olyan segélyezés, hajléktalanokról való gondoskodás) feladatok vállalása során a helyi önkormányzatok összekülönböznének azon, hogy melyikük végezze inkább, a vitát a pártatlan, független bíróság jogosult eldönteni.

Eddig csak pénzügyi ellenőrző bizottságot volt kötelező a képviselőtestületnek létrehozni. A javaslat elfogadása esetén a 2000-nél nagyobb lélekszámú településeken szociális és egészségügyi bizottságnak is lennie kell.

Vegyes és átmeneti rendelkezések között elrejtve szerepel a tervezetben, hogy az önkormányzat tulajdonában álló vagyont a kmb. kezdeményezésére a decentralizált kormányzati feladatot ellátó szerv részére kell átadni, ha a volt tanácsi feladat elvonása után az önkormányzat azt saját belátása szerint kívánja hasznosítani.

Az ide-oda rakott feladat- és hatáskörök láttán forog az állampolgár, forog az önkormányzat… Az önkormányzati rendszer híve pedig riadtan kérdezi: ennyi szabály közepette vajon mi áll még szabadságában a szabadon választott önkormányzatnak?












































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon