Skip to main content

Beszélő hetilap, 10. szám, Évfolyam 3, Szám 10

(Dr. Csoknyay Judit): [Olvasói hozzászólás]

(Litván György): Kedves Barátaim!

(k. al.): Pesti jegyzetek (1) és (2)

–lt [Solt Ottilia]: Népfőiskola

Solt Ottilia: Lesz magyar újjászületés?

Eörsi János: A harmadik kiút

A pénzügyminiszter programja

Szabó Miklós: A Szolgálati Pragmatika

Újvárosi Viktor [Somogyi János]: Fütyül a kormány, táncol az önkormányzat…

Sík Endre: Az Érdektelenség és a Komorodás Kora

Menekültek Magyarországon

Szabó Lívia: Vendégmunka

S. O. [Solt Ottilia]: Az európai kereszténység védőbástyája

: A demokratikus nyilvánosságért

–up– [Upor Péter]: Huszonkét főváros

: Az újpesti létminimum 1991. március 1-jei árakon

(kőszeg): Kis Visegrád Prágában

: Kis János nyilatkozata a sajtónak

Vajna János: Egy, csak egy legény van talpon a vidéken

Rostoványi Zsolt: Háborúban és békében

A szovjet Öböl-politika kérdőjelei

Krasztev Péter: Félelem és eufória

Beszélgetés Knut Skujenieks lett költővel

d-k [Krasztev Péter]: Az észt vitrin

[Kiss Ilona]: Csak egy jelentés?

Bányai Péter: A harmadik erő

Tamás Lajos: Alkotmányos jogsértés?

B. J. [Barcsi János] - Ines Sabalic: Békétlen béke Jugoszláviában

Major Iván: Gyors privatizációt – de hogyan?

: Vám- és Pénzügyőri Versenyhivatal

Török Monika: Hogyan lehet másképp iskolát csinálni? (I.)

: Egy gyanakvó apa

: Egy alsós mama

: Hallgassuk meg az ellenzéket is!

Prókai Margit: Vereségmentes konfliktusmegoldás

Thomas Gordon: A szülői eredményesség tanulása c. könyvéről

Sarkadi Ilona: Eljő az a nagy, szép idő

Javorniczky István (Szilágyi Júlia) könyve

Bikácsy Gergely: Török induló, tortával

Jancsó Miklós: Isten hátrafelé megy

Kovács Péter: Két művész, két világ

W. Hasior és Van Breedam kiállítása a Műcsarnokban

: Menedzserdivat / Igazság-ügy / Rokonok

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon