Skip to main content

Az újpesti létminimum 1991. március 1-jei árakon

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat



Családtípus<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />

Családtagok létminimuma

Összesen

Egy főre

Egyedülálló nő

10 069 Ft

10 069 Ft

10 069 Ft

Egyedülálló nyugdíjas nő

8054 Ft

8 054 Ft

8 054 Ft

Egyedülálló férfi

10 111 Ft

10 111 Ft

10 111 Ft

Egyedülálló nyugdíjas férfi

8089 Ft

8 089 Ft

8 089 Ft

Anya+1 gyerek

8273R+6 617 Ft

14 890 Ft

7 445 Ft

Házaspár

8273Ft+8 316 Ft

16 589 Ft

8 291 Ft

Nyugdíjas házaspár

6652Ft+6 618 Ft

13 270 Ft

6635 Ft

Házaspár+1 gyerek

7761Ft+7803Ft46105Ft

21 669 Ft

7223 Ft

Anya+2 gyerek

7761Ft+2x6105Ft

19 971 Ft

6 657 Ft

Házaspár+2 gyerek

7 569 R+7 612 Ft+2x5 913 Ft

27 007 Ft

6752 Ft

Házaspár+3 gyerek

7 440 Ft+7 482 Ft+3x5 784 Ft

32 274 Ft

6 455 Ft


Az év első hónapjában a létminimum szintjén 6,3 százalékos volt az infláció, februárban pedig 4 százalékos. Az év első két hónapjában tehát a kormány által prognosztizált évi 30 százalékos infláció 1/3-a „elfogyott”.

A minimális jövedelmek a létminimum %-ában


 

Társadalmi juttatások minimálösszege

Létminimum

%-ában

Nyugdíjminimum

Minimálbér

Családi pótlék

5 600 Ft

5 800 Ft

2 570 Ft

6 635 Ft

6 752 Ft

6 752 Ft

84,4%

85,9%

38,1%


Az Érdekegyeztető Tanácsban felmerült minimálbér-javaslatok viszonya a létminimumhoz


 

Javasolt összeg

Nettó

Nettó a létminimum %-ában

Szakszervezetek

Kormány

Munkáltatók

Jelenlegi

8000 Ft

7000 Ft

6200 Ft

5800 Ft

7 010 Ft

6 260 Ft

5 580 Ft

5 220 Ft

103,8%

92,7%

82,6%

77,3%


A szakszervezeteknek a jelenlegi létminimumot még 3,8 százalékkal meghaladó minimálbér-javaslata várhatóan majd csak áprilisban kerül a létminimum alá. A februárban bejelentett áremelések közül kétségkívül a gyermekintézmények térítési díjának felemelése volt a legdrasztikusabb, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a létminimum szintjén egy gyermek napi élelmezésére 74,40 Ft jut, s ebből 45 Ft-ot kell az iskolai napközitérítésért fizetni. A fennmaradó, iskolán kívüli étkezésekre 29,40 Ft marad. Emlékeztetőül megjegyezzük, hogy 1 liter tej ára 21 Ft, fél kiló fehér kenyéré (ha kapni lehetne) 11,60 Ft.

Ugyanakkor a létminimumon belül nem az élelmiszerköltségek emelkednek a legjobban (e havi számításunkban figyelembe vehettük az időleges húsárleszállítást), hanem a közlekedés, a szolgáltatások és a lakásfenntartás költségei.

A fentiek ismeretében fokozottan aktuálisnak tartjuk, hogy az állam szociális törvényben fogalmazza meg szociális kötelezettségeit állampolgáraival szemben.

Egyébként az a véleményünk, hogy az életben maradáshoz minden magyar állampolgárnak legyen joga.

Budapest, 1991. március 5.



















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon