Skip to main content

Létminimum 1991. január 27-i árakon

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Az Újpesti Családsegítő Központ ismét nyilvánosságra hozza létminimum-számítását Az új összegek családtípusonként


Családtípus<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />

Családtagok létminimuma (Ft)

Összesen (Ft)

Egy főre (Ft)

Egyedülálló nő

9659

  9 659

9659

Egyedülálló nyugdíjas nő

7726

  7 726

7726

Egyedülálló férfi

9677

  9 677

9677

Egyedülálló nyugdíjas férfi

7741

  7 741

7741

Anya+1 gyerek

7876+6509

14 358

7192

Házaspár

9876-k7894

15 770

7885

Nyugdíjas házaspár

6301+6315

12 616

6308

Házaspár+1 gyerek

7367+7385+6000

20 752

6917

Anya+2 gyerek

7367+2x6000

19 376

6456

Házaspár+2 gyerek

7177+7195+2x5810

25 992

6498

Házaspár+3 gyerek

7047+7065+3x5680

31 152

6230


Az elmúlt esztendő utolsó negyedében a létminimum növekedése csupán 2,3%-os volt. Ehhez képest a januári áremeléseket joggal nevezhetjük már-már sokkolónak. A létminimum január első hetében 36 Ft-tal (0,6%), a következő héten pedig 317 Ft-tal (5,1%) növekedett. Ráadásul a kormány január 14-i kommünikéjéből kiderült, hogy a közeljövőben emelik a közlekedési, a telefon- és az energiaárakat. Ezek az áremelkedések a most közölt létminimumban még nem szerepelnek. A felsorolt fogyasztási javak közül csak az energia drágulása tudható be a fogyasztási ártámogatások csökkentésének, a létminimum további növekedése kizárólag az infláció számlájára írandó. A megmaradt, az idei költségvetésben 3,5%-os arányt képviselő fogyasztóiár-támogatás leépítése a létminimum újabb 14%-os növekedését eredményezheti a következő évben.

A társadalmi juttatások növekedése 1990-ben


 

1990. január 1.

1990. dec. 31.

Növekedés

Családi pótlék (2 gyermek után járó 1 gyermekre eső összeg)

2070 Ft

2270 Ft

  9,6%

Öregségnyugdíj-minimum

4190 Ft

4600Ft+333*Ft

17,7%

Bérminimum

4000 Ft

5600 Ft

40,0%

Létminimum

5237 Ft

6145 Ft

17,3%

* Az év végi nyugdíjkiegészítés egy hóra jutó összege



A minimális jövedelmek a létminimum %-ában az 1991. januári állapot szerint



 

Társadalmi juttatások minimálösszege

Létminimum

%-ban

Nyugdíjminimum

5600 Ft

6308 Ft

88,8

Minimálbér

5800 Ft

6498 Ft

89,2

Családi pótlék

2570 Ft

6498 Ft

39,5


Különösen szembeötlő a családi pótlék reálértékének csökkenése. Az elmúlt év elején a létminimum 46,2%-át fedezte, most csak a 39,5%-át. A legkisebb nyugdíjak – igaz, csak az év végi nyugdíjkiegészítésnek köszönhetően –, de lépést tartottak az inflációval. A magasabb összegű nyugdíjakról ez már korántsem mondható el.

A fentiek ismeretében különösen aktuálisnak tartjuk, hogy az állam szociális törvényben fogalmazza meg szociális kötelezettségeit állampolgáraival szemben.

Egyébként az a véleményünk, hogy az életben maradáshoz minden magyar állampolgárnak legyen joga.

Budapest, 1991. január 29.

















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon