Skip to main content

Mesterporszívózók és szellemvasút

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Csarnai Attila: Öreg a zsámlin


Csupaősz, szakállas, toprongyos, szakadt bakancsot viselő öregember ül egy zsámlin a Nyugati pályaudvar nagycsarnokában, szerda éjjel. Arra vár, hogy a köjálosok előbb a fertőtlenítőbe, majd kórházba szállítsák. Szótlanul mered maga elé, még a fejét sem mozdítja.

Ez volt az az éjszaka, amikor minden előzetes jel arra mutatott, hogy a hajléktalanokat végleg eltávolítják a pályaudvarokról.



Miközben a Belügyminisztérium a rendőrség segítségével újabb meg újabb nagy és közepes akciókat szervez az utcák és terek jogtalanul itt tartózkodó külföldiektől és engedély nélkül árusítóktól, valamint bűnöző elemektől való megtisztítása érdekében, a MÁV is meg-megújuló erőfeszítéseket tesz a pályaudvarok rendeltetésszerű használatának helyreállításáért. Az első összehangolt hadműveletre október 15-én került sor (a stratégiai előkészítést nem számítva), ez kéthetes fegyverszünettel végződött. Ennyi időt kapott a nép jólétén őrködő népjóléti tárca, a fővárosi önkormányzat és a pályaudvarokon meghúzódók vegyes serege. (Beszélő, 40., 41. szám.)

November 1-jére a helyzet a pályaudvarokon nem változott számottevően, bár közben a Máltai Szeretetszolgálat a Népjóléti Minisztérium támogatásával megnyitotta az óbudai munkásőrbázis épületében 60 (48?) fős menhelyét, s a rendőrök is elrendeztek legalább kétszáz külföldit (a szerk. saját becslése sajtóinformációk és a Menekültügyi Hivatal vezetőjével folytatott beszélgetés alapján). Említésre méltó fejlemény, hogy a Keleti Thököly úti szárnyának középső csarnokában tábort ütött az immár hagyományosnak nevezhető demonstratív csoport. (Lásd T. Zselensky Péter írását.) Ők – bár maguk is legfeljebb egyik-másik menhelyen találnak fedelet a fejük fölé – nem magukért fekszenek a pályaudvaron, ahogyan egy szűk esztendővel ezelőtt sem magukért feküdtek az akkoriak a Blaha Lujza téri aluljáróban, hanem minden hajléktalan képviseletében (Beszélő, karácsonyi próbaszám). A MÁV-hadművelet keretében idecsődített újságírók egy része tévesen és felületesen figyelmen kívül hagyta tudósításaiban ezt a dimenziót, s statisztikai értelemben vélte reprezentatívnak e politikailag reprezentatív csoportot.

A Beszélő tudósítói gárdája szerdán, csütörtökön és pénteken éjjel is a hadszíntéren tartózkodott a Szeta és a Menhely Alapítvány, az új fővárosi önkormányzat munkatársaival együtt. Szimbolikus eseményeknek voltak tanúi, valamint tettek néhány közvetlen megfigyelést. A tarthatatlan munkakörülmények és biztonságuk veszélyeztetése miatt szimbolikusan sztrájkoló, majd a Thököly úti szárnyból kivonuló MÁV-dolgozókon kívül beszélgettek más dolgozókkal, akik elmesélték, hogy a sajtónak elrettentésül bemutatott, tönkrement, bepiszkolt vasúti kocsi hosszú idő óta áll vakvágányon, s maga a karbantartó személyzet is innen szerzi a hirtelen javítandó kocsikhoz az ajtókat-ablakokat stb.

Beszéltünk az események fősodrától távoli vágányon veszteglő vonatot csöndben takarítókkal arról, hogy a kocsikban évek óta laknak hajléktalanok, bár kétségtelenül most sokkal többen vannak. Különösen nagy volt a zsúfoltság akkor, amikor a Malév leállította tel-avivi járatát, és a menekülő orosz zsidók itt rekedtek. Ők jól megvannak a vagonlakókkal: takarításkor megkérik, hogy emeljék fel a lábukat. Néha kellemetlen, ha takarítás után az ott alvók koszt csinálnak, mert a munkaátvevők a rendetlenséget levonják a bérükből. Arra vigyázni szoktak, hogy a már alvókra ne törjenek rá durván a seprűvel és felmosóronggyal, mert az álmából fölvert ember persze agresszív.

A pályaudvaron éjszakázók között találkoztunk egy számunkra új társadalmi típussal: egy idősebb néni piacra jött néhány tyúkkal, de mivel egy nap alatt nem tudta eladni, valahol meg kellett aludnia.

A szimbolikus események sorában említést érdemelnek a hol terepszínű, hol kék munkaruhában kutyával biztosító vasúti rendészek s az őket felülbiztosító krampácsosok. A vonatkerekek ellenőrző ütögetésére szolgáló nehéz, éles végű vasszerszámmal voltak fölszerelve. (Bevetésükre jelenlétünkben nem került sor.) A kivezényelt rendőrök diszkréten álldogálltak a háttérben. Csak elvétve és a nyilvánosságtól távol rugdosódtak néha.

Legfőképpen azonban egy nagy teljesítményű porszívóról kell megemlékezni. Persze nem amolyan kézi szerkezetről van szó, hanem egy traktorszerű járműről. Mikor a döntő ütközetre sor került, s a MÁV, takarítani kezdett, bevetésre került a harci porszívó. Erődemonstrációját a harmadik nap kénytelen volt abbahagyni, akkor kiderült, hogy a MÁV az imponáló szerkezetet, mellyel fenyegetően lehet kerülgetni a késlekedő hajléktalant, csak bérelte.














Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon