Skip to main content

–szeg

(Érdi Péter), –szeg: A méreg és a csend


„Ezt megírom a Beszélőnek!” – még hallom tegnapi, dühöngő hangomat, amint a Dísz téri épületet – rémes, mindjárt reagál a kormánypárt – kielégítetlenül elhagyom. Mit mondjak, nem vagyok egy Del Medico, de ez a levél csak írja magát.

Közepesen távoli (mindenesetre a közvélemény-kutatás szerinti 9 százalékba még beletartozó) szimpatizánsként rezonálni véltem a mintegy jó két hónapja a Tv2-ben TGM által mondottra, mely szerint az SZDSZ igyekszik visszaszerezni választói – úgy emlékszem, a most következő szót használta – szeretetét.


Hegedűs Judit, –lt, –szeg: Tranzitzóna

Parlamenten kívüli visszabeszélő – Boross belügyminiszter úrnak


Február 4-én Boross Péter belügyminiszternek címzett interpelláció formájában a parlamentben is elhangzott azoknak a kínai illetőségű polgároknak a kálváriája, akiket mintegy véletlenül tartott a rendőrség bezárva a kerepestarcsai internálótáborban, s csaknem felrakott egy Pekingbe tartó különrepülőgépre. A Beszélő olvasói ismerik már e történetet. (III. évf. 3., 4., 5. szám) A belügyminiszter nem rendült meg kérdéseinktől, tagadta, hogy a rendőrség bármi hibát követett volna el, tagadta, hogy Kerepestarcsán fogva tartanák a külföldieket.

–eö–lg– [Kőszeg Ferenc–Eörsi János–Langmár Ferenc], –szeg: Járjunk vagyonjegyben?

Soós Károly Attila és Bauer Tamás vitája


Bauer Tamás: Javaslatotok logikája a következő: indokolt, hogy mindenki kapjon kárpótlást, részben mert végigélte az elmúlt negyven évet, részben mert viselnie kell ennek a negyven évnek a kedvezőtlen örökségét. Az egykori tulajdonosoknak távolról sem teljesen térítik meg az őket valamikor ért kárt (a kárpótlás degresszív); viszont a többiek részesednek, hiszen valamennyien állampolgárok vagyunk. De hát az állam is mi vagyunk.

efhá, F. Havas Gábor, lt– [Kőszeg Ferenc, Nagy W. András, nwa, Solt Ottilia], –szeg: Mesterporszívózók és szellemvasút


Miközben a Belügyminisztérium a rendőrség segítségével újabb meg újabb nagy és közepes akciókat szervez az utcák és terek jogtalanul itt tartózkodó külföldiektől és engedély nélkül árusítóktól, valamint bűnöző elemektől való megtisztítása érdekében, a MÁV is meg-megújuló erőfeszítéseket tesz a pályaudvarok rendeltetésszerű használatának helyreállításáért. Az első összehangolt hadműveletre október 15-én került sor (a stratégiai előkészítést nem számítva), ez kéthetes fegyverszünettel végződött.

(Dr. Verebélyi Imre), –szeg: Krimi


„Mivel az illetékes belügyminiszter-helyettes én vagyok, közlöm, hogy a cikkben közölt információ téves és alaptalan.

A Gyöngyöshalász Faluközösségi Egyesület, a helyi HNF, az MDF és az Egyházközösség képviselői közérdekű bejelentése 1989. szeptember 19-én érkezett hozzám. A gyöngyöshalászi bejelentés előzményeinek megismerése után a megyei tanács gyöngyöshalászi területi referensének segítségével 1989. október 13-ára megbeszélést hívtam össze Gyöngyöshalászra. A megbeszélés előkészítéseként a vitatott témákban a megyei tanács vb.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon