Skip to main content

Beszélő hetilap, 5. szám, Évfolyam 3, Szám 5

(Fodor László): Író-olvasó találkozó Abonyban, avagy éljen Bary József!

(Dr. Dévényi György): Tisztelt Szerkesztőség!

(Bindorffer Györgyi): Néprajz és/vagy antropológia

Sz. M. [Szabó Miklós]: Történelmi helycserés támadás a jogrend ellen

Tellér Gyula: Az elit nem vész el, csak…

Ráday Mihály: Egy és nem megosztott szív

Vita a fővárosi törvényről

: Könyv csillog a szemünkben

–szeg [Kőszeg Ferenc]: A csapda

Upor Péter: Kincs, ami nincs

Az előprivatizációról

Domány Judit: A rendőrséget „választási kampányként” irányították…

Újvárosi Viktor [Somogyi János]: A feljelentő főnöke / Ráczné harca

solt: Kik azok a népbarátok?

és hogyan enyhítik a lakosság elviselhetetlen terheit?

–efhá– [F. Havas Gábor]: Az ellenségkép felbontása

Beszélgetés Elek Istvánnal

–iJ– [Eörsi János]: Újból a BKV-ról

: Létminimum 1991. január 27-i árakon

-up- [Upor Péter]: Titkok tudói

A Gálszécsy-ügy

Szabó Miklós: Mourir pour Kuvait?

Eörsi István: Hazugságok háborúja

Vajna János: Világos jelen – homályos jövő

A háború harmadik hetébe lép

Rostoványi Zsolt: Olaj a tűzre

Vadak Kázmér: Frontok és tromfok

–czki [Gyekiczki András]: Kótyavetye helyett stratégiát

Fővárosi lakáspolitika

Kozák Gyula: Milyen liberalizmus kell nekünk?

(Hozzászólás Tamás Gáspár Miklós cikkéhez)

Sarkadi Ilona: A falra írni muszáj!

Nagy Anna: Mi ez az egész?

–lt [Solt Ottilia]: Magyar feministák

: A Feminista Hálózat szónokának beszéde az Öböl-háború elleni tüntetésen

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon