Skip to main content

Író-olvasó találkozó Abonyban, avagy éljen Bary József!

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Kunszabó Ferenc, a Hunnia Füzetek főszerkesztője az abonyi MDF meghívására január 19-én a helyi könyvtárban járt, úgynevezett író-olvasó találkozón.

A hallgatóság – többek között – a következőket tudta meg tőle és szerkesztőtársától:

1. Karsai László a Kritika 1990/12. számában egyszerűen mocskolódik, folytatva apja tevékenységét.

2. Berend T. Iván és Ránki György egyszerűen „tolvajok” voltak, mivel ellopták mások tudományos eredményeit.

3. A magyar sajtó zömmel olvashatatlan, ők nem is értik, hogy miért nem a Hunnia Füzeteket olvassák az emberek.

4. A magyar kulturális életet uralják a nem magyar (értsd: zsidó) elemek.

5. Ők egyébként nem antiszemiták.

6. Bethlen István a ’20-as években külföldi kölcsönök nélkül tette rendbe az országot 1927-re. Azt, hogy 1924-ben népszövetségi kölcsönt vett fel az ország, elfelejtették.

7. A legváratlanabb kijelentése Kunszabó úrnak azonban az volt, hogy a tiszaeszlári perben igazságtalan ítélet született, hiszen szerinte Solymosi Esztert tényleg a galíciai zsidók ölték meg – ezt tanúsítja Bary József vizsgálata, s ezt „épülésünkre" ki is fogják adni a közeljövőben a Hunnia Füzetekben.

Gondolom, a fentiekhez nem kell magyarázat. Szomorú ebben, hogy a jelen lévő MDF-es országgyűlési képviselő mindezt nagymértékben helyeselte.

Antall doktor, aki történész, mit szól ehhez?

Fodor László
gimn. igazg.

























Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon