Skip to main content

(Fodor László)

(Fodor László): Tanulságos?


Azt mondta Kónya Imre MDF-frakcióvezető a „LÉTKÉRDÉSEK” c. tévéműsor végén, hogy nagyon tanulságos volt az a közel 3 óra, amely során a Testnevelési Egyetem nagytermét megtöltő „kultúrközönség” előtt Pető Ivánnal vitatkozott. Nem tudom.

(Fodor László): Író-olvasó találkozó Abonyban, avagy éljen Bary József!


Kunszabó Ferenc, a Hunnia Füzetek főszerkesztője az abonyi MDF meghívására január 19-én a helyi könyvtárban járt, úgynevezett író-olvasó találkozón.

A hallgatóság – többek között – a következőket tudta meg tőle és szerkesztőtársától:

1. Karsai László a Kritika 1990/12. számában egyszerűen mocskolódik, folytatva apja tevékenységét.

2. Berend T. Iván és Ránki György egyszerűen „tolvajok” voltak, mivel ellopták mások tudományos eredményeit.

3.








Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon