Skip to main content

Tanulságos?

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Azt mondta Kónya Imre MDF-frakcióvezető a „LÉTKÉRDÉSEK” c. tévéműsor végén, hogy nagyon tanulságos volt az a közel 3 óra, amely során a Testnevelési Egyetem nagytermét megtöltő „kultúrközönség” előtt Pető Ivánnal vitatkozott. Nem tudom. A televízió előtt virrasztva inkább félelmetesnek, szörnyűnek, visszataszítónak és végtelenül lehangolónak tűnt az a viselkedés, amit tapasztaltak a nézők mind Kónya, mind pedig a közönség MDF-párti többsége részéről.

Eddig sem tartottam valami nagyra sem Kónya Imrét, sem pedig pártját, ez a véleményem a látottak-hallottak miatt csak erősödött.

Ugyanakkor minden elismerésem Pető Iváné, aki ebben az ázsiai légkörben sem vesztette el nyugalmát, és érveivel szemben Kónya úr demagóg ostobaságai fabatkát sem értek.

Biztos vagyok benne, hogy a legközelebbi népszerűségi listán a kettejük között lévő különbség tovább fog nőni Pető Iván javára.

Ugyanakkor azt sem tudom fölfogni, hogy SZDSZ-es barátaim miért nem mentek el többen? Miért kellett Pető Ivánt ilyen helyzetbe hozni?

Be kell látnunk, hogy az MDF-fel szemben nem lehet európai módon politizálni. Egyszer már a választási kampány során pedig tapasztalhattuk a módszereiket!

Végül még egy gondolat. A műsor címe ez volt: „LÉTKÉRDÉS”-ek. Szerintem az az igazán létkérdés, hogy megszűnjön az MDF-Magyarország, mert ellenkező esetben hazánk végképp lakhatatlanná, elviselhetetlenné válik politikai légköre miatt.














Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon