Skip to main content

Beszélő hetilap, 49. szám, Évfolyam 3, Szám 50

Krokovay Zsolt: A Beszélőnél nincs visszabeszélés?

(Fodor László): Tanulságos?

(Dömötör István): Nyílt levél az állítólagos „kemény mag”-hoz

–solt: A beugrató

: Ócska bolsevista trükk / Szakértelem és demokrácia / Világkiállítás / A cigányellenesség nem ugyanaz, mint a karhatalmista-barátság / A Demokratikus Charta és Grósz Károly

révész: Szabad tévé – magyar tévé

Beszélgetés a médiatörvényről

Majtényi László: Adatvédelem és…

„…mikor lesz elég ok…”

Neményi László: Körkörös adatvédelem

A személyi adatokkal való önrendelkezés polgárjoga

: Platformszabadság

F. Havas Gábor - Kőszeg Ferenc: Veszélyesnek tartom a platformokat

Beszélgetés Vásárhelyi Miklóssal

: Nem hadakozásra készültem

: Salgótarján – 1956. december 8.

U. V. [Somogyi János]: Posztumusz

Szőke Zsuzsa: Koós Béla házassága

Újvárosi Viktor [Somogyi János]: Hivatalos sértés

Varga Kristóf: Önvédelem vagy önbíráskodás

Kékessy Vilma: Csisztka a külügyben

Nagy W. András: Szlavóniai hétvége

Kiss Ilona: Apokalipszis – most?

Bauer Tamás: Választottunk

Levél Frankfurtból

Szánthó István: Előre? Vissza? Maradunk?

Mangel Gyöngyi: Még egy Nagymaros

Langmár Ferenc: Visszalapozó

A káosz ugyanaz

Szabó Lívia: Mégis laknak?

A GYIVI garzonháza Egerben

–g: Liszt, Bartók, Kocsis

Szeta-koncert Frankfurtban

Fehér Ferenc - Heller Ágnes: Válasz a körkérdésre

(Ziaja György) - Solt Ottilia: Pragmatikus szociológia

Fencsik Flóra: Szabadság és szolidaritás?

Rényi Zsuzsa: Mégis mi a szép az életben?

Popper Péterrel beszélget Rényi Zsuzsa

Sz. Zs.: Nem tudnak megfélemlíteni – és a humorérzékemet se veszítettem el

Hajdu István: Jelképes titkok – titkos jelképek

(Zagyvai Péter): Tisztelt Szerkesztőség!

(Harmai Gábor): Tisztelt Szerkesztőség!

[Kisbali László]: Eszünk nyilvános használatáról

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon