Skip to main content

Hivatalos sértés

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


A BAZ Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályának vezetője, dr. Pásztor őrnagy kérte, soron kívüli sürgősséggel küldjék meg osztályának az ózdi városi önkormányzat képviselő-testülete zárt üléséről felvett jegyzőkönyvet és hangfelvételt. Az önkormányzati közgyűlések általában nyilvánosak, az ülésről készült jegyzőkönyvbe bárki betekinthet. Jelen esetben azonban egy zárt ülés dokumentumairól van szó, az ott elhangzottakról csak meghatározott körön belüliek értesülhetnek.

Az önkormányzat jegyzője közölte a megyei rendőrséggel, hogy a városatyák döntése értelmében a kért dokumentumokat nem küldheti meg. Mellesleg szeretnék tudni, hogy milyen bűncselekmény felderítéséhez kellenek a kért anyagok.

A főkapitányság újabb levelet intézett a városi jegyzőhöz. Ebben már kényszerítő eszközök (lefoglalás) alkalmazását is kilátásba helyezte az engedetlen képviselőkkel szemben.

A megátalkodott önkormányzati testület továbbra is ellenállt. A képviselő-testület újabb határozatában ismét úgy döntött, hogy a zárt ülés jegyzőkönyvét és hangfelvételét nem adja ki a megyei rendőrségnek.

A képviselő urak és hölgyek úgy vélték, maguk dönthetik el, hogy a zárt ülésükről készült dokumentumokat kinek küldik meg.

Ez már sok volt az évtizedek óta egészen máshoz szokott rendőr-főkapitányságnak. Nem „cicóztak” tovább, kimentek Ózdra, behatoltak a polgármesteri hivatalba, és a kővé dermedt hivatalnokoktól elvették a jegyzőkönyvet és a magnószalagokat.

Az önkormányzat jegyzője panaszt tett a rendőri intézkedés ellen. A kazincbarcikai ügyészség vezetője azonban semmi kivetnivalót nem talált a megyei rendőrség eljárásában. A rendőrség nyomoz egy bűnügyben, és a szükséges tárgyi bizonyítékokat jogszerűen magához vette. Ennyi a törvényesség őrének a véleménye.

Ideje elárulni, mi az a veszedelmes bűncselekmény, amit az önkormányzati képviselő-testület leplezni próbált.

Két önkormányzati képviselő – az SZDSZ-színekben megválasztott polgármester meg egy ellenlábasa – a testület zárt ülésén keményen összeszólalkozott. A képviselő följelentette a polgármestert, a feljelentés tárgya: hivatalos személy megsértése nagy nyilvánosság előtt. Magyarán: az egyik hivatalos személy olyat mondott a másik hivatalos személynek, hogy az – véleménye szerint – alkalmas volt a hivatalos személyek iránti bizalom megrendítésére.

Mindez a hivatalos személyek nagy nyilvánossága előtt történt, zárt ülésen, ahol csupa hivatalos személy volt jelen.

Ez volt az az ok, ami miatt a bátor rendőrök halasztást nem tűrve átlépték tekintetes Ózd városa polgármesteri hivatalának küszöbét. BAZ megyében már nem sok esélyük van a bűnözőknek, különösen, ha hivatalos személyként más hivatalos személyt sértegetnek. Egyébként a feljelentett polgármester már nem hivatalos személy: lemondott.

Ha már a hivatali bűncselekményekről esett szó: vajon mikor indul eljárás – hivatali visszaélés elkövetése miatt – az önkormányzati jegyzőkönyvet letartóztató főrendőr ellen? Vagy egy városi önkormányzat képviselő-testületének jogerős határozatát egy rendőr büntetlenül semmibe veheti? A rendőrállamban, igen. Egyébként még a rendőrnek is a törvényben biztosított jogorvoslati fórumokat kell igénybe vennie, ha az önkormányzati testület döntése ellenére kíván cselekedni, hacsak nem főbenjáró bűn felderítését akadályozná a „nyomozati cselekmény” halogatása. A jogállam a rendőr szabadságát is korlátozza, a kérdés csak az, hogy BAZ megye jogállamban van-e.
























Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon