Skip to main content

Újvárosi Viktor [Somogyi János]

Újvárosi Viktor [Somogyi János]: A befogadó baleksága

avagy a jóhiszemű jogcím nélküli rosszhiszeműsége


Putnokiék 1988-ban elváltak. A volt férj vidékre ment, Putnokiné Pesten maradt. 1990-ben az asszony másfél szobás félkomfortos lakást kapott az újpesti lakáshivataltól.

Újvárosi Viktor [Somogyi János]: Druzsba tanár úr


„Arra figyeltünk fel, hogy nagyon sok egyéni korrepetálást tart, lányokkal. Szépségversenyt rendezett az iskolában.” (F. Lászlóné, a H. úti általános iskola igazgatója volt beosztottjáról, V. Gáborról.)

„Egyszer iskolai rendezvény volt, amit fél 8-ig engedélyeztem. Este 9 órakor bementem az iskolába, és hazaküldtem a gyerekeket, de ő megbeszélte velük, hogy itt és itt gyülekezzenek, és folytatják a bulit. Nyáron Telkibányán volt iskolai tábor. Mikor meglátogattam őket, a táborvezető kétségbeesve panaszkodott, hogy V. Gábor bejár a lányok sátrába, befekszik az ágyukba.


Újvárosi Viktor [Somogyi János]: Mit nem olvas a bíró?


Bátonyi István, a Dorogi Szénbányák bányagépgyártó üzemének egykori művezetője megtisztelő ajánlatot kapott 1975-ben Rétei Lőrinc üzemvezetőtől. Az üzemvezető, egyben a körzet országgyűlési képviselője, arra kérte fel beosztottját, hogy lépjen be az MSZMP-be. A művezető megköszönte a kitüntető figyelmet, de nem kért belőle.

Újvárosi Viktor [Somogyi János]: Kinek a szalmája?

Hízik a deko


A fővárosi Városháza épületének egy részében a régről ott maradt – s igencsak feladata fogyott – Buváti terpeszkedik. Feleslegessé vált helyiségeit albérletbe adja többek között egy külföldi banknak – havi 48 000 DM-ért. De még az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság is a Buvátitól bérli városházi székhelyét.

Régi és új igénylők

Kapós lett a Városháza patinás épülete. Lévén műemlék, a törvény (az 1991. évi XXXIII.) nem adta a kiskorú önkormányzat tulajdonába, hanem a vagyonátadó bizottságot hatalmazta fel a nagy értékű épülettel való sáfárkodásra.




Újvárosi Viktor [Somogyi János]: Könyörgöm, csukjuk le!


1991 novemberében a kormány – végre – beterjesztette a rég várt törvénytervezetet az 1963 és 1989 közötti politikai jellegű bűncselekmények (szervezkedés, izgatás, közösség megsértése, hazatérés megtagadása) miatt kimondott ítéletek semmisségének kimondásáról. A tervezethez Füzessy Tibor módosító indítványt nyújtott be: a kereszténydemokrata képviselő azt javasolja: azok, akiket a hazatérés megtagadása miatt vagyonelkobzásra ítéltek, kapják vissza elkobzott vagyonukat, vagy kapjanak érte kártalanítást. A tervezet vitájára előreláthatólag még januárban sor kerül.

Újvárosi Viktor [Somogyi János]: Hivatalos sértés


A BAZ Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályának vezetője, dr. Pásztor őrnagy kérte, soron kívüli sürgősséggel küldjék meg osztályának az ózdi városi önkormányzat képviselő-testülete zárt üléséről felvett jegyzőkönyvet és hangfelvételt. Az önkormányzati közgyűlések általában nyilvánosak, az ülésről készült jegyzőkönyvbe bárki betekinthet.

Újvárosi Viktor [Somogyi János]: Széllel szemben


A csongrádi Fűtőber sérelmére elkövetett, jelentős kárt okozó csalás miatt másfél év szabadságvesztésre ítélt és bebörtönzött Papp Mihálynak azt írta vezérigazgatója a börtönbe, hogy visszavárja a börtönbüntetése letöltése után a megkárosított gyárba.

A volt munkatársak pénzt gyűjtöttek, úgy támogatták anyagilag a „bűnöző” családját.

Papp Mihályt azért ítélték el, mert – a jogerős ítélet szerint – félrevezette, becsapta főnökeit és a vállalati gazdasági munkaközösség vállalati főmunkaidőben végzett tevékenységének egy részét munkaidőn túli munkaként tüntette fé




Újvárosi Viktor [Somogyi János]: Soros játék / Az Ügyvéd úr kára


Soros játék

Maurerné Szabó Gabriella Budapest VIII. kerületi lakos munkaképességét 100 százalékban elvesztette, mozgásában erősen korlátozott, mások ápolására szorul. Tíz évvel ezelőtt 1981-ben telefont kért. Beadványára előnyomott szabványszöveget kapott válaszul: a központ telített, igényét előjegyzésbe vették, majd visszatérnek rá. Ezt kapta valamennyi igénylő.

Néhány évvel később, 1985-ben az érdeklődésre adott válasz már inkább személyre szóló, de a tartalom változatlan maradt.




Újvárosi Viktor [Somogyi János]: Jaj a legyőzöttnek…


A rendőrség két kommandósszerelésbe öltözött rendőr személyében csapdát állított egy várható betörés színhelyén, egy családi ház előszobájában. A leshely elfoglalását követően nem sokkal megérkezett a várt vendég, és feszegette a bejárati ajtót. Selmeczy Tóth főtörzs, az akció parancsnoka, elővette és tüzelőállásba helyezte (kibiztosította) a szolgálati fegyverét (Molnár őrgy. eligazítása szerint számítani lehetett arra, hogy az elkövetőnél spray vagy fegyver lesz, nem volt, mint később kiderült). A betörő befeszítette a lakás bejárati ajtaját, és belépett az előszobába. Zélity alhgy.

Újvárosi Viktor [Somogyi János]: Foggal-körömmel


A pártállami ügyvédi törvényt (törvényerejű rendeletét) felváltó – vagy csak toldozó-foldozó? – módosító törvény értelmében október 1-jétől ismét lesz Magyarországon ügyvédi magángyakorlat. Ezzel megszűnik a numerus clausus, vége a jogásztársadalmat megosztó privilégiumok és diszkriminációk intézményesített gyakorlatának.

Jól emlékszem még a régi, de részben továbbra is hatályos ügyvédi törvény 1983-as salgótarjáni „társadalmi vitájára”, amelyen a helyi ügyvédeken kívül részt vett dr.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon