Skip to main content

[Olvasói levél és szerkesztőségi válasz]

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


tisztelt baraatom stop a kiskundorozsmai oteepeeben reprezentatiiv felmeereest keesziitettem stop íme az eredmeeny mi felteetelezeeseet napnaal is feenyesebben bizonyiitja stop a dallas noeszereploeit tartjaak eloekeloenek stop most samantaarool iirok egy picinyke oodaat stop hiive laang oliveer koeltoe

U. i.: Pliszíroz! (Magyar Értelmező kéziszótár, 1972, ISBN 9630507315 + Nyelvművelő kézikönyv, 1985, ISBN 9630523507 és 8). Tehát így Egy (ein) sz.

És: nem drapp! Bézs!

Bézs fr., div., nyersgyapjúszínű, homokszínű, szürkéssárga! (Idegen szavak és kifejezések szótára, 1973, 130 Ft!)

Olivér, a drapp is homokszínű, az értelmező szótár fabatkát sem ér, a taktaszadai OTP pedig bennünket igazol. Bodor Béla (ÉS): a „lap” verzus „oldal” vitában mi Kosztolányi, Fülep, Kodály és Illyés mellett állunk. Sok szeretettel üdv. Sipulusz (NB. Nem „u. i.”, hanem „ui.”)










Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon