Skip to main content

Sipulusz [Tamás Gáspár Miklós]

Sipulusz [Tamás Gáspár Miklós]: Levél VII. Sándor cárhoz


Majesté!

Allerdurchlauchtigster Grossmächtigster Imperator!

Allergnädigster Kaiser und Herr!

N* kormányzósági székhelyen él egy bizonyos Kukac Mátyás.**

* És Sárbogárdi Jolán stílusában ír (Nappali Ház IX, 1997/2., pp. 89–90), akárcsak1

**
Pavlovits Tamás, Pompeji VII, 1996/3–4., pp. 219–252.









(Baranyi Ferenc), Sipulusz [Tamás Gáspár Miklós]: [Olvasói levél és szerkesztőségi válasz]


Tisztelt Sipulusz Úr!

Nekem esküszöm, hogy nincs fogalmam arról, kit fed a Rákosi Viktortól kölcsönzött álnév, ezért csak így tudom megszólítani.

Sosem szoktam reagálni velem kapcsolatos irományokra, nem nagyon volt példa arra még, hogy én, [vessző nem kell – a szerk.] mint – [gondolatjel hibás – a szerk.] meglehetősen gyakori – céltábla, valaha is visszalőttem volna. Most is csak kérdezni szeretnék valamit a Beszélő júniusi számában megjelent cikkével kapcsolatban.




(Láng Olivér), Sipulusz [Tamás Gáspár Miklós]: [Olvasói levél és szerkesztőségi válasz]


tisztelt baraatom stop a kiskundorozsmai oteepeeben reprezentatiiv felmeereest keesziitettem stop íme az eredmeeny mi felteetelezeeseet napnaal is feenyesebben bizonyiitja stop a dallas noeszereploeit tartjaak eloekeloenek stop most samantaarool iirok egy picinyke oodaat stop hiive laang oliveer koeltoe

U. i.: Pliszíroz! (Magyar Értelmező kéziszótár, 1972, ISBN 9630507315 + Nyelvművelő kézikönyv, 1985, ISBN 9630523507 és 8). Tehát így Egy (ein) sz.

És: nem drapp! Bézs!

Bézs fr., div., nyersgyapjúszínű, homokszínű, szürkéssárga!






(Kiss Pintér Imre), Sipulusz [Tamás Gáspár Miklós]: [Olvasói levél és szerkesztői válasz]


Kedves Sipulusz!

1. Természetesen minden elismerő félmondatnak örülünk (Beszélő, 1996. 4. szám, 119. lap).

2. Sajnáljuk viszont, hogy a Kortárs beltartalma helyett (amelyben azért, valljuk be, lettek volna még további érdekességek) a borítón közölt hirdetést vette górcsöve alá, mégpedig hosszú, hasábnyi terjedelemben. Persze a reklámok is nagyon tanulságosak, de aligha vagyunk egyedül ama véleménnyel, hogy belőlük hordozóikra érdemben következtetni általában és mostanában különösen sem célszerű.




(Mikes Tamás), Sipulusz [Tamás Gáspár Miklós]: [Olvasói levél és szerkesztői válasz]


Kedves „Sipulusz”!

Olvastam Magyar Barkádat. Az első ékezet elmaradását nem tudom ugyan mire vélni, de ha már besoroztál utasnak özönvízi járművedre, mert ugye erről van szó, üsse part. A barkához amúgy sem fűlne a fogam így húsvét után.

A magyar sajtó körképében rosszallva konstatáltad, hogy azonos vagyok a Szabadság cikkírójával. Bizony, nagyon csúnya dolog ez, figyelembe véve a politikai előéletemet, szamizdattal, ötvenhattal.




Sipulusz [Tamás Gáspár Miklós]: Magyar sarka


ÉS XL/20., 1996. május 17., 96 Ft, Károlyi Csaba írja Margócsy Istvánról: „Attól tartok, az egyik legfigyelemreméltóbb működő irodalomkritikusunk ma ő. Egyrészt sokan nem működnek kritikusként rendszeresen, másrészt akik meg működnek, azok közt tényleg [tatsächlich] ő ma az egyik legizgalmasabb.” Csaba!




ÉS, rövid ism. Czakó Gábor nyá. kormányfőtanácsos, szépíró gazdaságfilozófiai munkájáról (teljes terjedelmében közöljük): Cz. G.



Sipulusz [Tamás Gáspár Miklós]: Magyar barka


Ki írta loszif Brodszkij nekrológját a Népszabadságban? E. Fehér Pál.




Nyerges András még mindig azt hiszi a Magyar Hírlapban, hogy burzsoá rágalom, reakciós köpedelem azt mondani: a spanyol köztársaságiak tömegesen gyilkolták a papokat, szerzeteseket és apácákat. Véleményét az andalúz kommunisták, baszk trockisták, katalán anarchisták kikérnék maguknak – ők büszkék voltak erre.




A történelmi ismeretek hevesen terjednek az új információs szabadság hatására.






Sipulusz [Tamás Gáspár Miklós]: Magyar farka


A Népszava 1996. április 18-ai számában (124. évf. 91.) Bak Mihály kommentálja a Wesselényi utcai zsidó alapítványi iskola tanárai ellen elkövetett iszlám merényletet: „Kultúrák, mélyen gyökeredző [»dz«?] vallási különbségek csaptak össze…” A különbség összecsap, azaz az egyik különbség szúr, a másik különbség összeesik, „…etnikai féltékenység munkál a mélyben” – folytatja Bak hírmagyarázó. Féltékenység? Az afgán merénylő, az iskola higiénikusa fölháborodott a dél-libanoni nép szenvedésén, és elégtételt vőn két ártatlan zsidón. Nem volt rájuk féltékeny. „Bizonyára – megy tovább B.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon