Skip to main content

Kedves Petri György!

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Petri György: Olvasói levél (Beszélő, 1994. július 21.)


Megdöbbenve olvastam levelét a július 14-i Beszélőben. 1994 áprilisa óta van forgalomban az a 95 Ft-ért megvásárolható könyv, amelynek az a címe, Fordulat, Biztonság, Felemelkedés, és nem más, mint az SZDSZ választási programja, felelős kiadója: Pető Iván.

E könyv 44. oldalán „A polgármester, a helyi képviselők, a jegyző szerepe, a hivatal és az intézmények” fejezet első, kiemelt kurzív bekezdése így hangzik:

„A polgármester befolyását lakossági, közvetlen támogatottságát, kapcsolatát, konfliktusfeloldó szerepét növeli az általunk szorgalmazott közvetlen választás valamennyi településen. Az országgyűlési képviselői és a polgármesteri tiszt ellátásának összeférhetetlenségét megszüntetjük.”

A választási programmal persze lehet nem egyetérteni, de szerintem akkor kilépnie korábban kellett volna.

Vagy lehetséges, hogy a választási programot még az SZDSZ-tagok sem ismerik?

Riegg Krisztina
önkormányzati képviselő


Ui.: A hatalmi ágak összekeveredési problémáiról hosszan tudnék mesélni, főleg önkormányzati vonatkozásban, de attól félek, ez is olyasmi, amit csak néhány tízezer önkormányzati képviselő és alkalmazott tartana érdekesnek.














Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon