(Mészáros Márta)

Nyomtatóbarát változat

(…) Abban az országban, ahol nincs kisebbségi törvény, teljesen felesleges számon kérni az idegenrendészeti törvényt, mert egyik a másikhoz kapcsolódik. Született ugyan egy törvény, az 1989/XXIX. számú, de ez a bevándorlásról szól, nem pedig az Erdélyből áttelepülni, munkát vállalni, igazi egzisztenciát teremteni vagy ideházasodni akarókról.

A házassághoz például az Igazságügyi Minisztérium engedélye szükséges. Az Igazságügyi Minisztérium olyan igazoló okmányt ad ki a kérelem benyújtásakor, ami bizonyítja, hogy.a házasságkötésnek jogi akadálya nincs. (…)

Nem mindenki kapja meg zökkenőmentesen ezt a néhány soros irományt, hanem egyszerűen elutasítják, mondván, hogy a külföldi fél hozzon a hazájából, az illetékes külföldi lakhelye szerinti polgármesteri hivatalból egy olyan tanúsítványt, mely… szerint nincs törvényes akadálya a frigynek. (…) A külföldi fél – alkalmasint a magyar ajkú román állampolgár – hazautazik, a polgármesteri hivatalban éri őt a következő meglepetés, az orra elé tolnak egy két évvel ezelőtt kiadott rendeletet, ami kimutatja, hogy ez esetben ők már nem jogosultak a kért okmány kiállítására, hanem, ugye, hogy könnyebb lehessen az eljárás (végre!), a budapesti román konzulátuson kell azt kérelmezni. Többek közt ezért vannak, nem?

A fél tehát egy hosszú, hiábavaló és költséges út után visszajön, a konzulátus 2300 forint ellenében 2 perc alatt kiállítja az okmányt, ebben viszont nem szerepel az a szövegrész, hogy nincs törvényes akadálya a házasságkötésnek, és ezt nagyon jól tudják a minisztériumban! És – talán – éppen ezért „kérik”, és – talán – azt is tudják, hogy a polgármesteri hivatal már nem ad ki ilyen igazolást. Kezdődik a pokoljárás. A fordíttatás 1000 forintba kerül, s mikor végre az anyakönyvi eljárásra kerülne a sor, ragaszkodnak a polgármesteri igazoláshoz, amit tehát már két éve nem adnak ki. Hiábavaló az az érv, hogy nem adnak ki ilyet, nekik ez kell.

Hosszas idegtépő huzavona után, ha mégis kiadják azt a papírt, lehet iktatni a házassági kérelmet, de még előbb a hiteles fordítóba kell újra ellátogatni, ahol újra pénzt kell adni, éspedig 926 forintot.

(…) Szeretném hinni – de erre képtelen vagyok –, hogy ez az „igazságügyi” huzavona csupán felületes, kellően át nem gondolt határozatok eredménye, de inkább hajlamosabb vagyok arra, hogy úgy véljem: így kívánják megakadályozni, hogy a magyar végre itthon legyen Magyarországon.

(…) Azonkívül hiába engedélyezik – esetleg – a házasságot, amennyiben a külföldi tartózkodási engedélye lejár, simán kiutasítható az országból. A tartózkodási engedélyt meghosszabbítják ugyan, de csak abban az esetben, ha van munkavállalási engedély, munkát viszont nem vállalhat, mert külföldi. Letelepedési engedélyhez csak akkor folyamodhat, ha párja a Földhivatal által igazolt és közjegyző előtt bemutatott tulajdonlap szerint rendelkezik saját – illetve önkormányzati lakással, ingatlannal. Ebben az esetben a közjegyző kiállít egy befogadó nyilatkozatot. Ha párja nem rendelkezik lakással, akkor valaki mást kell megkérni ezen befogadó szerepére, ami:

1. a hatóság tudatos megtévesztése;

2. a befogadó nyilatkozatot általában olyan személy adja, akinél valójában nem is lakhat a befogadott személy, viszont – kihasználja Antall úr és Boross úr tizenötmillió magyar iránt érzett predesztináltságát – fizethet neki 100–300 ezer forintot egy ilyen nyilatkozatért, de itt még az sem mindegy, hogy az a lakás hány négyzetméter, mert ha nem elég „tágas”, akkor oda nem lehet „befogadni”.

(…) Dr. Boross mostanában azt fontolgatja, hogy egy olyan rendeletet hozzanak be, amely kimondaná, hogy a Magyarországra való házasodás esetén is csak 8–10 év múlva nyerheti el a külföldi a magyar állampolgárságot.

Dr. Boross dccemberben–januárban tett olyan nyilatkozatot, melyben olyan lépések szükségességéről beszélt, amelyek megkönnyítik mindenkinek, „akit magyar anya szült”, a Magyar Köztársaság állampolgárságának a megszerzését. Most akkor – mit és hogyan gondoljunk?

(…) Dr. Boross akkor még az áttelepülők magyar állampolgárságának gyorsított megadásáról beszélt, most pedig 8–10 évről akar hatályos törvényt kiadni. Kíváncsian várjuk, melyik álláspontjához ragaszkodik.

• Visszabeszélő