Skip to main content

(Mészáros Márta)

(Mészáros Márta): [Olvasói levél]

Solt: Éljen a haza, menjetek haza (Beszélő, 1992. április 25.)


(…) Abban az országban, ahol nincs kisebbségi törvény, teljesen felesleges számon kérni az idegenrendészeti törvényt, mert egyik a másikhoz kapcsolódik. Született ugyan egy törvény, az 1989/XXIX. számú, de ez a bevándorlásról szól, nem pedig az Erdélyből áttelepülni, munkát vállalni, igazi egzisztenciát teremteni vagy ideházasodni akarókról.

A házassághoz például az Igazságügyi Minisztérium engedélye szükséges. Az Igazságügyi Minisztérium olyan igazoló okmányt ad ki a kérelem benyújtásakor, ami bizonyítja, hogy.a házasságkötésnek jogi akadálya nincs.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon