(Dr. Dévényi György)

Nyomtatóbarát változat

A Végvári-ügyről jut eszembe:

Szir József a nyilasterrorral szembeni – nem túl tömeges – ellenállás kiemelkedő alakja volt. Az ő és csoportja nevéhez fűződik az ellenállás két legismertebb fegyverténye, a Gömbös-szobor felrobbantása és a Városi Színházban megrendezett nyilas pártértekezlet elleni bombatámadás. Hősi halált halt. Az ellenállási legendáriumban azért kapott csupán marginális szerepet, mert cionista volt, ahelyett hogy kommunista lett volna.

Elképzelem most magamnak, hogy Szir József életben marad, és mondjuk 1945 őszén vádiratot kézbesítenek részére, amelyben a változatlanul hatályos büntető rendelkezésekre hivatkozással a két merénylet miatt mások veszélyeztetésével és szándékos dologrongálással vádolják.

Tovább képzelődöm: a bíróság a bűncselekmények elkövetését magától értetődőnek tekinti, hiszen a felhívott büntető rendelkezések valóban változatlanul érvényesek, az elkövetés tényét pedig a vádlott is elismeri. Ugyanakkor megállapítják, hogy Szir József belátási képessége korlátozott, már csak azért is, mivel épelméjű ember nem száll szembe a hatalommal, nem kockáztat, hanem lapít, és várja, hogy mit hoz a holnap. Ezen enyhítő körülmények miatt aztán megússza megrovással, de azért az ítélet kiemeli cselekménye társadalomra veszélyes voltát.

Képzelgéseim végére érve, tiszteletteljes kérdéseim a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez:

Egyetértett volna-e annak idején ezzel az ítélettel? Lát-e jogelméleti különbséget Szir József elképzelt és Végvári őrnagy valóságos ügye között? Emel-e a Végvári-ügyben törvényességi óvást?

Dr. Dévényi György

jogász

• Visszabeszélő