Családtípus<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /> |
Családtagok létminimuma |
Összesen |
Egy főre |
Egyedülálló nő |
13 783 |
– |
13 783 |
Nyugdíjas nő |
11 026 |
– |
11 026 |
Egyedülálló férfi |
13 597 |
– |
13 597 |
Nyugdíjas férfi |
10 877 |
– |
10 877 |
Anya + 1 gyerek |
11 319+9157 |
20 476 |
10 238 |
Házaspár |
11 133+11 319 |
22 452 |
11 226 |
Nyugdíjas házaspár |
8906+9055 |
17 961 |
8 980 |
Házaspár + 1 gyerek |
10 433+10 619+8457 |
29 509 |
983 |
Anya + 2 gyerek |
10 619+2x8456 |
27 531 |
9 177 |
Házaspár + 2 gyerek |
10 174 + 10 360+ 2x8198 |
36 930 |
9 232 |
Házaspár + 3 gyerek |
9999+10 184+ 3x8022 |
44 249 |
8 850 |
1992 februárjában további két százalékkal növekedtek a minimális megélhetés költségei. A 12 hónappal ezelőtti 6752 Ft-os egy főre eső létminimumhoz képest 36,7 százalékkal növekedett a létminimum összege, amikor eléri a 9232 Ft-ot.
Egy négytagú család csaknem 37 ezer forintos létminimumszintjéből 5640 Ft-ot, azaz 15,3 százalékot fedez az állam által biztosított családi pótlék. Míg 1991-ben ennek a családnak (a családi pótlékon kívül) 21 868 Ft nettó jövedelemmel kellett rendelkeznie ahhoz, hogy a létminimum szintjét elérje, addig jelenleg ez az összeg 31 288 Ft kell hogy legyen. Ahhoz, hogy a létminimum szintjén tudjanak maradni, a család jövedelmét legalább 9420 Ft-tal kell növelni, ami nagyobb (102,0 százalék), mint a családban az egy főre eső létminimum, vagyis a család ötödik – legjobban fogyasztó – tagja az „inflációs veszteség” lenne.
Úgy néz ki azonban, hogy a családnak van egy hatodik tagja is, ez maga a költségvetés. A család 36 928 Ft-os nettó jövedelmét 49 534 Ft-os bruttó jövedelem mellett tudja csak produkálni. Az elvonás 12 606 Ft. Ebből 7777 Ft a fizetendő személyi jövedelemadó (feltételezve, hogy az egyik szülő a jelenleg még adómentes minimálbérért dolgozik). A létminimum szintjén a kincstárnak fizetendő személyi jövedelemadó önmagában több, mint a kincstár által folyósított családi pótlék. Míg 1991-ben a létminimum szintjének adótartama 4849 Ft volt, ez 1992-re több mint 60 százalékkal növekedett. (Megjegyezzük, hogy tavaly az elvont adó kevesebb volt, mint a folyósított családi pótlék [5140 Ft].) Számításunkban figyelembe vettük a gyerekenkénti 1300 Ft-os adókedvezményt, ami ilyen szinten a két gyermek után 909 Ft-os elvonáscsökkenést eredményez.
A családi pótlék alakulása a létminimum függvényében
|
Kétgyerekes családok |
Háromgyerekes családok |
||||
|
csp. |
létmin. |
% |
csp. |
létmin. |
% |
1989 |
1620 |
3864 |
42,1 |
1750 |
3658 |
47,8 |
1990 |
2070 |
5500 |
37,6 |
2200 |
5322 |
41,3 |
1991 |
2570 |
6953 |
36,9 |
2900 |
6646 |
43,6 |
1992 |
2820 |
9232 |
30,5 |
3250 |
8850 |
36,7 |
A fenti táblázatból világosan látszik, hogy az állam egyre kevésbé járul hozzá a gyermekek neveléséhez. Nem mintha szimpatikusnak tartanánk azt az érvelést, mely szerint a kormány az egy és kétgyerekes családoknál (itt él a gyerekek 80 százaléka) tudatos választással engedné meg a családi pótlék értékvesztését, míg a nagycsaládoknál ezt az értékvesztést megakadályozza. Táblázatunk adatai azonban a szándéknak a megvalósulását sem igazolják.
A fentiek ismeretében fokozottan aktuálisnak tartjuk, hogy az állam törvényben fogalmazza meg szociális kötelezettségeit állampolgáraival szemben. Egyébként az a véleményünk, hogy az életben maradáshoz minden magyar állampolgárnak legyen joga.
Budapest, 1992. március 16.
Újpesti Családsegítő Központ
Friss hozzászólások
6 év 9 hét
8 év 34 hét
8 év 37 hét
8 év 37 hét
8 év 39 hét
8 év 39 hét
8 év 39 hét
8 év 41 hét
8 év 42 hét
8 év 42 hét