Skip to main content

Beszélő hetilap, 12. szám, Évfolyam 4, Szám 12

(Zimányi Tibor) - Kőszeg Ferenc: [Olvasói megjegyzés és szerkesztőségi válasz]

–lt– [Solt Ottilia]: Mert fakó minden élet, csak a teória aranyfája zöld

–nwa– [Nagy W. András]: Emlék / Nemzetszerelmi fojtogatás / Kereszténydemokraták feddése

[Litván György]: Egy Pulitzer-díj örömére

E. J. [Eörsi János]: Halogatás vagy lobbyérdek?

–eö– [Eörsi János]: A szerződés felbontható

F. Havas Gábor: Hogyan juttassunk csődbe önkormányzatokat?

solt: Új márciusi frontok

: Részlet Demszky Gábor főpolgármester beszédéből

Kőszeg Ferenc: A tisztogatás hagyománya

Telefonbeszélgetés Fejtő Ferenccel

Zalabai Gábor: Jogfogyatékosok

– a rokkantpolitika Európában és Magyarországon –

Szőke Zsuzsa: Mindent vele…

Ifjúsági vagyonmentés

Révész Sándor: Az osztódás öröme

Megalakult a Magyar Újságírók Közössége

: Létminimum most

Vajna János: Válaszutak, választások

Neményi László: Spicli, nem spicli…

Vitalij Moszkalenko: Köpni vagy kopogni?

avagy: mindenkinek megvan a maga spiclije

Gyurovszky S. László: Az ellenzékiség látszata és valósága

Széljegyzetek Duray Miklós néhány kijelentéséhez

Langmár Ferenc: „Nehéz, de nem lehetetlen”

Kemény Istvánnal beszélget Langmár Ferenc

L. F. [Langmár Ferenc]: Hazudni csak pontosan, szépen…

Szegő Márta: Kívül kemény – belül puha

Kis magyar konvertibilitás

Pőcze Gábor: A nemzeti közös többszörös

A vitának nincs vége III.

Rakovszky Zsuzsa: „Piros almák a Maroson…”

Réz Pállal beszélget Rakovszky Zsuzsa

Bikácsy Gergely: Az Apokalipszis gyermekei

: Székely Bertalan anatómiai és mozgástanulmányai

[Kisbali László]: Emlékezés: a hitleri erőszak

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon