„Polgártársaim!
A kommunizmus egy időre palackba zárta rossz szellemeinket. E téveszmék és beteg ideológiák mostanra kiszabadultak. Terjed a xenophóbia, minden más, különböző, »idegen«-gyűlölete, erősödnek a cigányellenes érzelmek és az antiszemitizmus. Az agresszív idegengyűlöletre építő mozgalmak demokráciánkban lappanganak, óvatosan lépnek színre, tapogatják a társadalom fogékonyságát. De ha nem találnak ellenállásra, akkor megnő az étvágyuk, és belénk marnak, ránk telepednek.
Kérem Önöket, adjunk meg minden védelmet az országunkban élő kisebbségeknek, és itt Budapesten a színes bőrű diákságnak. És ne csak a törvényi védelmet. Legyünk türelmesek, toleránsak a mássággal szemben: »hogy ne legyen a Duna-táj bús villámhárító, fél-emberek, fél-nemzetek számára készült szégyenkaloda« – írta Ady.
Barátaim!
Rossz szellemeink a múltból jönnek elő, de a jelen válságos gazdasági viszonyai táplálják őket. Pártállami múltunkkal szembe kell néznünk. Mindnyájan a totalitárius rendszer gyermekei vagyunk. Itt él ez a rendszer az elmaradottságunkban, a szegénység tényeiben és kelet-közép-európai lelkületünkben, kisebbségi érzéseinkben. Itt él nyelvünkben, elszólásainkban, a véletlen elvtársozásainkban, vagy amikor az önkormányzatot tanácsnak nevezzük. Ezzel a múlttal szembe kell néznünk, beszélnünk kell róla, nevükön nevezve az elkövetett bűnöket. Erkölcsileg értékelnünk kell saját cselekedeteinket és felebarátaink tetteit.
De be kell látnunk, hogy nem lehetséges évtizedekre visszamenőleg a bírói igazságosztás, az elévült ügyekért való felelősségre vonás ellenkezik az alapvető jogelvekkel. Az inkvizíció, a leszámolás csak az inkvizítorokat szolgálná.
Nekünk elegendő harc, hogy bevalljuk ezt a múltat, és forduljunk a jövőnk felé.”
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 45 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét