Skip to main content

Nem stagnál az infláció

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
ÚJCSAKÖ



Családtípus<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />

Családtagok létminimuma (Ft)

Összesen (Ft)

Egy főre

(Ft)

Egyedülálló nő

12124

 

12 124

Nyugdíjas nő

9699

 

9699

Egyedülálló férfi

12111

 

12111

Nyugdíjas férfi

9689

 

9689

Anya+1 gyerek

9 758+8 109

17867

8 933

Házaspár

9758+9744

19502

9 751

Nyugdíjas házaspár

7806+7795

15601

7800

Házaspár + 1 gyerek

9 076+9 090+7 441

25607

8536

Anya+2 gyerek

9090+2x7441

23972

7991

Házaspár+2 gyerek

8832+8846+2x7197

32072

8018

Házaspár+3 gyerek

8666+8680+3x7031

38439

7688


Az elmúlt 12 hónapban a minimális költségek számításaink szerint 40,7%-kal nőttek. Ez 5,0%-kal haladja meg Cinkotai János kormánytanácsos múlt héten közzétett inflációs rátáját. Ez év január óta a létminimum 31,2%-kal nőtt. Ez csekélyebb, mint a Központi Statisztikai Hivatal által számolt átlagos (36,2%-os) árszínvonal-növekedési ütem.

Az elmúlt hónapi valóban csekély ütemű költségnövekedés (1,1%) augusztus hónapban csaknem megduplázódott (1,8%). A létminimum szintjén korántsem beszélhetünk stagnáló inflációról, ráadásul a most közzétett számításaink nem tartalmazzák az iskolakezdés megnövekedett költségeit. Szeptemberben a ruházati cikkek áremelése, míg októberben újabb energiaár-emelés várható. Egy négytagú, kétkeresős, két gyermekkel rendelkező családnak legalább 8018 Ft-os egy főre eső, illetve 32 072 Ft-os összes nettó jövedelemmel kell rendelkeznie ahhoz, hogy a létminimum szintjét elérje. A 8018 Ft-os nettó egy főre eső jövedelem, melynek szabadon elkölthető nettó jövedelemnek kell lennie, 9400 Ft-os bruttó fizetéssel kereshető meg ma Magyarországon. A 32 072 Ft-os családi jövedelem az 5140 Ft-os családi pótlék, valamint az anya feltételezett 7000 Ft-os minimálbér-keresete mellett (nettó 6260 Ft) úgy érhető el, ha a férj 31 944 Ft-os bruttó keresettel rendelkezik. Mellesleg ez a létminimum szintjén élő család 38 944 Ft-os bruttó jövedelméből 7203 Ft személyi jövedelemadót, 3895 Ft nyugdíjjárulékot, valamint 195 Ft szolidaritási alaphoz való hozzájárulást fizet be, és cserébe létfenntartásához az államtól 5140 Ft családi pótlékot kap.

A minimális megélhetési költségek a négytagú családnál olyan mértékben emelkedtek, hogy a család inflációs vesztesége 7624 Ft-os összeget ér már el (az év elején 24 448 Ft, jelenleg 32 072 Ft). Ez az összeg alig kevesebb, mint egy családtag havi minimális megélhetési költsége. A családi pótlékot 23,8%-kal kellene felemelni ahhoz, hogy a januári vásárlóértékét megőrizze. A fővárosi nyugdíjasoknak már 50,1%-a kap létminimum alatti nyugdíjat.

A fentiek ismeretében fokozottan aktuálisnak tartjuk, hogy az állam törvényben fogalmazza meg szociális kötelezettségeit állampolgáraival szemben. Egyébként az a véleményünk, hogy az életben maradáshoz minden magyar állampolgárnak legyen joga.

Budapest, 1991. szeptember 2.

Újpesti Családsegítő Központ













Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon