Skip to main content

Beszélő hetilap, 36. szám, Évfolyam 3, Szám 36

(Miskolczy László): Jegyzet K. F. jegyzetéhez

Yehuda Lahav: [Olvasói levél]

–szeg [Kőszeg Ferenc]: Elévületlen

nwa [Pleszkán Éva–Nagy W. András] - p.é.: Tizenegy mínusz SZKP / Dunának, Visztulának, Vltavának egy a hangja! / Háború vége? / Magyar külpolitika dicsérete / Magyar parlament

Solt Ottilia: A rendszerváltás kis pillanata

Társadalombiztosítási reform a küszöbön

Baróti Zoltán: Esettanulmány az autokráciáról

Bauer Tamás: „…a paktum nem működik”

Eörsi János: Salamin patyolatban

(Salamin András): Kedves Kőszeg Ferenc!

Ara-Kovács Attila: Háború van, újra háború

Pető Iván: A demokrácia alapkérdéséről van szó

Újvárosi Viktor [Somogyi János]: Foggal-körömmel

: A Menhely Alapítvány III. éves jelentéséből

Upor Péter: A soroksári modell I.

A vas és acél országa

: Nem stagnál az infláció

Kornis Mihály: A dolgok állása – szerintem

Második rész

–szeg [Kőszeg Ferenc]: Nehogy…

Liskó Ilona: Hát én immár kit válasszak?

Garai Viktor: Alapítványi iskolák

Kiss Ilona: A moszkvai triumvirátus, avagy: lesz-e Szovjet Konföderáció?

km [Kovács Miklós]: Övék a döntés felelőssége?

– kovács –: Nazarbajev – a szovjet (?) politika új csillaga

[Kiss Ilona]: A puccs hétköznapjai

Ara-Kovács Attila: A széthullás diszkrét bája

Drago Roksandic: Egy szerb Zágrábban

Csorba Béla: A Vajdaságban egyre nagyobb az elégedetlenség

Matus János: Eltérő feladatok

Hadseregfejlesztés és a hadsereg irányítása

Langmár Ferenc: Elvek nélkül

Tallár Ferenc: Demokrácia vagy nacionalizmus?

Könczöl Csaba: Az „iskolamester”

Beszélő-beszélgetés Fehér Ferenccel II.

[Kisbali László]: A szövetségi rendszerről

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon