Skip to main content

Vám- és Pénzügyőri Versenyhivatal

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Kupa Mihály Pénzügyminiszter Úrnak

Mélyen tisztelt Miniszter Úr!

Alulírott B. E., a fenti cég tulajdonosa, felbátorodván újságnyilatkozatain és a ménfőcsanaki vitafórumon, bátorkodom Önt az alábbi kálváriám ismertetésével zavarni, és kérem szíves segítségét, hogy a jelen szövevényes adminisztráció leállításán segítségemre legyen.

Vállalkozásom nemzetközi szállítmányozói tevékenység, kontinentális és határspedíciós vonatkozásban. Jelenleg leginkább az utóbbit gyakorlom, mivel 1963 óta a hegyeshalomi határon dolgozom, és hatalmas vevőbázissal rendelkezem.

Működésemhez szükséges jogosítványokkal a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumától és az MNB legfelsőbb devizahatóságától rendelkezem. (Megjegyezném, hogy ezen érvényes jogosítvánnyal egyedül cégem rendelkezik a határon egzisztáló HUNGAROCAMION, IBUSZ, In-Time és Rábersped cégek közül.) Mindezek és ádáz küzdelmeim ellenére 1989 októbere óta képtelen vagyok kérvényeim sokasága ellenére egy bérleményt kapni – holott legalább 10 üres helyiség áll jelenleg is rendelkezésre – avégett, hogy a fent említett monopolizált cégek, leginkább a HUNGAROCAMION kellő erősségű konkurenciát ne kapjon.

A váróteremben egy asztalnál – amit mindenki használhat – folytattam tevékenységemet, amíg az elmúlt héten azt is kirakatták onnét, hogy ezen lehetőségemet megszüntessék. Azóta egy diplomatatáskán dolgozom. Ám hála nevemnek és ismeretségi körömnek, olyan forgalmat sikerült lebonyolítanom egy személyben, hogy fizettem 2,7 millió Ft adót, ajándékoztam a Mosonmagyaróvári Rendőrkapitányságnak egy új 1500-as Lada típusú akciókocsit, 100 000 Ft-ot küldtem a Mozgássérültek Egyesületének karácsonyra, és vettem egy komplett számítógéprendszert a mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnáziumnak.

A velem történtek ugyanakkor homlokegyenest ellentmondanak a versenyszellem elvárásainak.

Szíves türelmét előre is köszönöm, és várom mielőbbi igazságos dötését, mert egyébként teljesen reménytelenné válik számomra a kormány privatizációs programjának valódisága.

Hegyeshalom, 1991. január 31.

Őszinte tisztelettel:
B. E.
PANNONSPED Kft. ügyvezetője






















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon