Skip to main content

gazdaság

–kl–: A leépülés menetrendje

MÁV


A nemrég elfogadott vasúttörvény nem nyújt garanciát a vasút fejlesztésére, de még csak a jelenlegi állapot megőrzésére sem – állítja Hatvani Zoltán országgyűlési képviselő (SZDSZ), a gazdasági bizottság tagja. A képviselő szerint nincs a kormánynak olyan közlekedéspolitikai koncepciója, amiből látni lehetne a szándékot a vasút fejlesztésére vagy akár visszafejlesztésére.

A regula elkészülte előtt már dönteni kellett volna arról, hogy milyen szerepet szánnak a vasútnak a magyar gazdaságpolitikában.


– mm [Misi Márta]: Biztosítás, biztonság – önként


Az önkéntes biztosítópénztárak célja az előrelátó öngondoskodás megalapozása olyan élethelyzetek esetére, amelyeknek megoldása egyébként a társadalombiztosítás vagy a szociális gondoskodás feladatkörébe tartozik. Ezeknek az élethelyzeteknek megfelelően különféle típusú pénztárak jöhetnek létre: nyugdíj-, egészség- és önsegélyező (pl. munkanélküli önsegélyező) pénztárak.

Misi Márta: Kiscsoportos tb-terápia

Biztosítópénztárak


Beszélő: Mi a különbség az önkéntes pénztárak és a magánbiztosítók között?

– A magánbiztosító-társaságokat a profit reményében hozzák létre; előre lefektetik a későbbi szolgáltatások pénzügyi alapjait, kidolgozzák a biztosítási konstrukciókat, majd ezután egyenként gyűjtik be a biztosítottakat. Ezzel szemben a szóban forgó biztosítási pénztár tagjai maguk a tulajdonosok, és egyben a szolgáltatás élvezői. A pénztárak nonprofit elv alapján működnek, a hasznot nem osztják fel részesedés vagy osztalék formájában.


B. M.: Kifogásolható az állami vagyon kezelése

Számvevőszéki jelentés


Az ÁVÜ munkájában alig-alig találtak fejlődésre mutató elemet a számvevők. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen az „ÁVÜ nem tudja kimutatni és követni a tulajdonában lévő állami vagyon alakulását, annak változását. Emiatt a privatizációs folyamat előrehaladásának teljes pontosságú minősítésére továbbra sincs mód.”

„Apró” eltérések

Amikor előbb az ÁVÜ kezelésébe, majd tulajdonába került az állami tulajdonú cégek nagyobb része, nem készült róluk vagyonregiszter.




Dirk Wölfer: Magyar–német vegyes csőd


A volt Csepel Művek vállalatai 1988. október 1-jén jogilag is önálló útra indultak. A holding egyik cége, a Csepel Szerszámgépgyártó Rt., amely elsősorban elektronikus vezérlésű megmunkálóközpontokat és szerszámgépeket gyártott. Az időközben veszteségessé váló gyár a nyolcvanas évek vége óta keresett szakmai befektetőt – elsősorban külföldön – a szükséges korszerűsítési feladatok pénzügyi és műszaki hátterének megteremtésére. Még 1990 őszén kapcsolatba kerültek a kirchheimi F+K Maschinenfabrik GmbH-val.

Zádori Zsolt: A tender mélységei

A gyöngyösi tejüzem privatizációja


A KTV a ’90-ben megszüntetett országos tröszt utódainak egyike. Üzemei Budapest körül, félkaréjban helyezkednek el, a nagyobbak, értékesebbek Vácott, Gyöngyösön és Kecskeméten. A budapesti központ ma már azon fáradozik Tóth Zsiga Miklós igazgató irányításával, hogy tisztességgel kifizesse adósságait, s önálló, életképes üzemeket hátrahagyva érje meg a végelszámolást. ’92 áprilisában, az akkor életbe lépő törvény kényszerének engedve, bejelentette a csődöt.

Szőke Zsuzsa: Szénporhintés


Alternatív megoldás

1990–91-ben a kormánynak három választása volt. Az egyik szerint tiltó rendelkezés alá vonja a szénimportot, s kizárólag a hazai termelésből engedélyezi a lakossági és ipari igények kielégítését. Mivel azonban a hazai széntermelés veszteséges, ezért ez a döntés összeroppantotta volna a költségvetést. A másik megoldás az lett volna, hogy engedélyezi ugyan a szénimportot, de kizárólag szigorú behozatali szabályok és kereskedelmi keretek között, hiszen stratégiai szempontból korántsem mindegy, hogy mely országoktól függ az energiaellátásunk.


–eö– [Eörsi János]: A föld azé lett, aki nem műveli

Drámai hanyatlás a mezőgazdaságban


A mezőgazdasági termelés 1992-ben az 1991-es termelés háromnegyedére esett vissza; 183 000 fővel kevesebben éltek a mezőgazdaságból tavaly, mint tavalyelőtt; folytatódott az állatállomány csökkenése, miközben töretlenül gyarapodtak a bevetetlen földterületek – mutatják táblázataink, amelyekhez az adatokat az SZDSZ hétvégi küldöttgyűlésén kiosztott agrárpolitikai beszámolóból vettük át.

A beszámoló készítői, Juhász Pál és Magyar Bálint azzal magyarázzák a drámai visszaesést, hogy az MDF, miután kormányra került, félretette józan választási téziseit, és – a biztos többség ér


–efhá– [F. Havas Gábor]: Egyensúly helyett lepel?


Kis Gyula: Nem tudok. Csak négy hónapja vagyok a felügyelő bizottság tagja. Eddig két ülésen vettem részt. Az elsőn lényegében csak annyi történt, hogy Szívós István, a volt válogatott vízipólós és én mint új tagok bemutatkoztunk. A második ülés már érdekesebbnek ígérkezett. Ekkor kellett volna megtárgyalnunk az rt. 1992. évi zárómérlegét. De az nem készült el, úgyhogy helyette beszámolót hallottunk arról, hogy milyen intézkedéseket tett az igazgatóság a lottócédula-hamisítás megakadályozására.

Szerencsejáték Tanács


A Szerencsejáték Tanács a támogatások odaítéléséről döntő testület. Tagjait a pénzügyminiszter – más kormánytagokkal egyetértésben – kérte fel négy éves időtartamra.

A Tanács elnöke: Dr. Nagy Zoltán (PM)
Tagjai: Dr. Aradi Zsolt (Magyar Lovaregylet)
Dr. Gémesi György (Polgármesteri Hiv., Gödöllő)
Dr. Gyarmati Dezső (Ogy. képviselő)
Dr. Kószó Péter (Ogy. képviselő)
Dr. Levendel László (Orsz. Alkohológiai Intézet)
Dr. Sárközy Tamás (Bp-i Közgazd. Egyetem)
Dr. Zelnik József (Kulturális Kamara)
Dr. Zsolnai József (Orsz. Közoktatási Int.)












Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon