Skip to main content

gazdaság

Langmár Ferenc: A veszteség terhei

A Realbank lesz a következő?
Hétről hétre


A közelmúltban csődbe ment három bank károsultjainak múlt heti összejövetelén az érdekvédelmi egyesület létrehozásán túl, a teljes mértékben indokolható indulatos dühöngésen túl reális, a lehetőségekkel számoló kompromisszumos javaslatok nem igazán hangzottak el.

A fő szervező, Telkes József egy tévévitában úgy ítélte meg, hogy az egymilliárd forintos segély, amelyet a költségvetési bevételek rovására a PM egyetértésével az MNB jutattott a folyószámla-követelések kielégítésére, csak arra jó, hogy megossza a károsultakat.


Köllő János: 2/XII. Mi jön a segély után?

Munkanélküliség


A segélyrendszerből kilépők közül állásba lépők aránya 1991-ben (százalék)





h. a. [Horváth Aladár]: Még egy költségvetési osztás


Az 1992-es állami költségvetési törvényben a cigány szervezetek támogatására elkülönített 90 millió forint elosztásának elveit, a támogatás odaítélésének feltételeit az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága dolgozta ki. A 12 pontba foglalt feltételekről a szervezeteket 1992. február 6-án kelt levélben értesítette dr. Fodor Gábor, a bizottság elnöke. A beérkezett igényeket azután az Etnikai Hivatal dolgozta föl, s ez készített előterjesztést a pénz elosztásáról.

Langmár Ferenc: Magyar váltó

Hétről hétre


A váltó ma még sokak számára ismerősebb Mikszáth regényeiből és régi filmekből, mint a napi gazdasági gyakorlatból. Pedig egyre nagyobb szerepet játszik nálunk is, még ha meghökkentőek is az eltérések a váltók használatának nemzetközi tapasztalatai és a magyar gyakorlat között.

A magyar váltójogi szabályozás 1965-ös, de korszerű, eleget tesz a piacgazdaság követelményeinek (Baross–Fábri: A váltóról, Bp. 1990). Egy korszerű, 1965-ös törvény?

A váltóhasználat általában a kereskedelmi hitelhez kapcsolódik.




Köllő János: 3/XII. Mi jön a segély után?

Munkanélküliség


Annak valószínűsége, hogy egy N napja segélyezett munkanélküli 60 napon belül kilép a segélyrendszerből (1991. július 20. és szeptember 20.

[Révész Sándor]: Lyukas a garas

Borravaló kiérdemesült munkanélkülieknek


A civilizált világban nemigen fordul elő, hogy az állam semmilyen formában nem gondoskodik azoknak a munkanélkülieknek a betevő falatjáról, akik nem kapnak munkanélküli-járadékot. Nálunk ez év március 11-ig ez volt a helyzet. Ekkor megjelent egy kormányrendelet az ellátatlan munkanélküliek segélyezésének átmeneti szabályozásáról. Ennek a rendeletnek három apró hibája van: 1. Egy árva buznyákot sem kapnak azok, akik sohasem voltak jogosultak munkanélküli-járadékra (például azért, mert szakképzetlen pályakezdők). 2.

Törzsök Erika: A befektetési varsa

Iványi György a hitelezési válságról


A hagyományos bankárbölcsesség korlátai

Minél erőteljesebb az átalakulás, annál kevésbé működik a hagyományos bankárbölcsesség – fejtette ki Iványi György. A bankár nem jós. Egy banknak, amikor hitelkérelmet bírál el, csak az elemzés hagyományos eszközei állnak rendelkezésére, olyan módszerek, amelyek a társadalmi-gazdasági környezet kiszámítható, kismértékű változásait tételezik fel. Ez lehetséges egy több évtizede vagy évszázada működő piacgazdaságban.


Köllő János: Átlagállásidő

1/XII. Milyen hosszú a munkanélküliség?
Munkanélküliség


A hivatalos adat szerint ma Magyarországon a „munkanélküliség átlagos hossza” idén év elején 170 nap volt. (Mostanra ez kétszáz nap fölé emelkedett.) Vajon ez azt jelenti-e, hogy az átlagos munkanélküli ennyi ideig van állás nélkül? Semmiképp. Ez az adat azt jelzi, hogy a megfigyelés időpontjában segélyt kapók átlagosan ennyi ideje voltak a regiszterben.

Olyasféle adat ez, mint az átlagéletkor: Magyarország lakossága ma átlagosan 37 vagy 38 éves. Ez azonban, szerencsére, nem jelenti, hogy egy átlagos magyar polgár csupán 37 vagy 38 évig fog élni.


Langmár Ferenc, Papp Emília: A pódiumszereplés kockázata

Interjú a Magyar Nemzeti Bank elnökével


– Miért tartotta szükségesnek, hogy egy pártrendezvényen magyarázza a jegybank monetáris politikáját?

– Kockázattal jár, ha az ember fórumrendezvényeken szerepel. A jegybank elnöke, aki politikán kívül – de nem felette – áll, nemigen jár pártrendezvényre. Két okból tartottam fontosnak a szereplést.

Először is a KDNP a napokban gazdasági programmal állt elő, amely az adósságkezelés, valamint az infláció kontra munkanélküliség kérdésében ütközik az érvényes monetáris programmal.




Bácskai Tamás: Növekedési pálya és élénkítés


Mindez az ipari és a mezőgazdasági termelés igen súlyos csökkenése mellett, nettó beruházások, azaz az értékcsökkenést meghaladó beruházások nélkül ment végbe. A termelés csökkenése minden bizonnyal kisebb méretű és lassabb lett volna a keleti piacok fizetőképességének megszűnése nélkül. Így is figyelemre méltó, hogy számos, korábban csak a szovjet piacon versenyképes vállalat nyugati exporttal tudta ellensúlyozni keleti piacvesztését.

A szándékot senki sem vitatja

Az ipari termelés visszaesése az idén megállt, s némi növekedés jelei mutatkoztak.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon