Nyomtatóbarát változat
A segélyrendszerből kilépők közül állásba lépők aránya 1991-ben (százalék)
I. negyedév<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /> |
82,3 |
II. negyedév |
67,5 |
III. negyedév |
75,5 |
IV. negyedév |
40,9 |
Az OMK Munkaerő-piaci helyzetkép című kiadványai, 1991. január–december alapján
Egészen 1991 őszéig igaz volt, hogy a munkanélküliek zöme hosszabb-rövidebb kényszerű „pihenő” után új állásba lépett. A segély lejártakor (vagy még előbb) munkába lépők aránya az év elején még 80 százalék fölött volt, az év végére azonban erősen lecsökkent, decemberben mindössze 26 százalékra rúgott.
Noha 1992 első negyedévében az arány kismértékben növekedett, ma is csak a kilépők mintegy 1/3 része jut álláshoz a segélyezési periódus időtartama alatt. (Az enyhe növekedést, illetve a decemberi mélypontot szezonális hatások is indokolják.) Ez az arány nemzetközi összehasonlításban is igen alacsony: a megfelelő ráta a legtöbb fejlett piacgazdaságban kicsivel 50 százalék fölött alakul.
Elmúlt heti táblázatunk azt mutatta, hogy a tavaly, év elején segélyezetteknek kevesebb mint a fele lépett ki a segélyrendszerből az év során – a tavaly bekerülteknek pedig mindössze 20 százaléka. Most hozzátehetjük: még e nagyon alacsony kilépési esélyeket is el kell osztanunk nagyjából kettővel, hogy a munkába lépés valószínűségéről közelítő képet alkothassunk.
A tipikus magyar munkanélküli állás nélkül marad a (maximálisan másfél évig járó) járadék lejárta után is. Segélyért fordulhat az önkormányzathoz: havi 4000 Ft-ot kaphat, ha rászorultnak ítélik.
(Folytatás: Milyen hosszú a munkanélküliség nemzetközi összehasonlításban?)
Friss hozzászólások
6 év 18 hét
8 év 43 hét
8 év 47 hét
8 év 47 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét
8 év 49 hét
8 év 51 hét
8 év 51 hét
9 év 10 óra