Skip to main content

gazdaság

t. a.: További szakértői vélemények


Egyes pénzügyi tekintélyek azt állítják, hogy a kormány hitelkonszolidációs konstrukciója a totális felelőtlenség rendszerébe taszítja a monetáris szférát. A szocialista tervgazdaság évtizedei alatt soha ilyen volumenben nem avatkozott be a politikai hatalom a gazdaságba. Senkinek nem érdeke, hogy az állami vagyon részét képező nagybankok – s mellesleg érintett közép- és kisbankok – csődbe menjenek, de azért a felelősség kérdését fel kellett volna vetni a kétes követelések felhalmozódásával kapcsolatban.

Várhegyi Éva: Karácsonyi ajándék bankoknak

A hitelkonszolidáció meglepetései


A válságos helyzetbe került magyar bankrendszer nem nélkülözheti az állam segítségét. Olyan tömegű behajthatatlan követelés halmozódott fel – elsősorban a hagyományos vállalati szektort finanszírozó, döntő mértékben állami tulajdonban lévő bankoknál –, hogy ez hosszabb távon veszélyezteti az érintett bankok talpon maradását.

Konszolidálatlan hitelek

A hitelkonszolidáció meglepetései


A magyar gazdaság általános visszaesése, az eddig mesterségesen kialakított és fenntartott körülmények megszűnése, a piacvesztés, vagyis a kelet-európai értékesítési lehetőségek szűkülése következtében a gazdaság szereplőinek helyzete az utóbbi években jelentősen romlott. Ennek egyik jele, hogy a bankoknál megnőtt a minősített hitelek állománya, amely 1992. szeptember 30-án már 262 mdFt-ot tett ki, ez a bankok által nyújtott hitelek 17,2%-át jelentette.

Antal László: A bankrendszer nehéz időszaka


A nagybankok fokozatosan teret vesztettek a középbankokkal szemben: 1987-ben a nagybankok aránya még közel 60 százalék volt (a mérlegfőösszegek alapján), 1991-ben már alig több mint 40 százalék.

Solt Ottilia: Ilyen helyzetben költségvetést csinálni nem is nagyon lehet

Interjú Békesi Lászlóval


Beszélő: Hogyan látja a költségvetésnek végleges változatát?

Békesi László: Közgazdasági szempontból nincs érdemleges változás az ÉT-n elfogadott megállapodások átvezetése után. Néhány jelentéktelen ponton kisebb módosítások történtek képviselői indítványok nyomán: nem azokban a blokkokban hajtották végre a kiadáscsökkentést és nem olyan mértékben, mint ahogy azt a kormány az ÉT-kompromisszum alapján előterjesztette. De ez nagyságrendi eltérést nem jelentett.


–t [Solt Ottilia]: Az új számtanpélda

Társadalombiztosítási költségvetés


A költségvetés sarokszámainak megváltozása felforgatta a társadalombiztosítási költségvetést is, ha nem is olyan megrendítően, mint a kormánypártok és az érdekképviseletek adócsökkentési alkujának megkötésekor látszott. (Beszélő, III. évf. 49. sz.) Az ellenzék azt ajánlotta a kormánynak, hogy vonja vissza a benyújtott tb költségvetési tervezetet, mert az időközben elfogadott költségvetési változások érvénytelenné teszik az egészet. Ha ezek a számok és összefüggések képezik a vita alapját, teljesen kaotikussá válik az egész.

Eörsi János: Az utolsó simítások előtt

Költségvetés


Mármint ha némi alkotmányba ütközés nem állítja meg az idő pergését. A koalíció szorgosan döngöli befelé a miniszterelnökségbe az önálló fejezetiségből ide átsorolt rádiót és televíziót. Réti Miklós (MDF) ezúttal nem éhezik, inkább átveszi párthívétől, az átsoroló Bakó Lajostól a stafétabotot. Javasolja, hogy személyesen Antall József kezébe adassék „a tervezési, előirányzat-módosítási és -felhasználási és információszolgáltatási jog” a közmédiumok fölött, ellentétben a Haraszti–Soós-féle indítvánnyal, amely szerint ilyen jogokat a parlamentnek kéne fenntartani.

–eö– [Eörsi János]: Füstölő reklámok


E szál pedig nem más, mint egy február–márciusban, három alkalommal megjelentetett, fizetett hirdetés: „Közlemény: az Egri Dohánygyár Kft., a Philip Morris Vállalatcsoport tagja értesíti kedves vásárlóit, hogy megkezdte Magyarországon a kemény dobozos Marlboro gyártását. A kemény dobozos Marlboro ajánlott fogyasztói ára: Marlboro (85 mm-es) 105 Ft, Marlboro (100 mm-es) 110 Ft.

Juhász Pál: Realista agrárpolitikát


I.


Nekünk van Európa keleti felén a legjobb hírű (és talán még mindig a legjobb) mezőgazdaságunk. A nyakunkba szakadt agrárválság azonban kikezdte mezőgazdaságunk együttműködési formáit, harmadával apasztotta a mezőgazdaságból élők jövedelmét, tanácstalanná tette az embereket, elfogyasztotta a mezőgazdaság és az élelmiszeripar termelőalapjait.

Laki Mihály: „Nincsen olyan felvilágosult tudás…”

Közgazdászok a rendszerváltásról


Laki Mihály moderátor: Akik itt ülnek az asztalnál 1988–89-ben aktív résztvevői voltak különböző ellenzéki, félellenzéki gazdasági programok készítésnek, Lengyel László volt az egyik motorja a Fordulat és reform című igen kitűnő gazdasági programnak, Tardos Márton a Kék könyv készítőinek egyike. Magam is ott voltam a Kék könyvnél, részt vettem a Fordulat és reform munkájában. Az első kérdésem az, hogy hogyan látjátok az akkori álmaitokat, amit akikor gondoltunk, abból mi valósult meg?

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon