Skip to main content

gazdaság

L. F. [Langmár Ferenc]: A közgazdaságtan a válságjelek szaporodásával dicsekszik


– A Fordulat és reform találkozójának egyetlen tanulsága az volt, hogy az egykori szerzőtársak nem kívántak a gazdaságról egymással vitázni? Egyetlen hozzászólás, pontosabban kérdés hangzott el, az öné. Ma nincs miről beszélgetni?

– 1987 óta a szerzők többsége elkötelezte magát valamilyen adminisztratív vagy pártpozícióban, vagy éppen egyénibb állásfoglalása alakult ki.

A Fordulat és reform is a Nyers–Tardos-féle reformmunkában gyökerezett, amely időnként reformcsomagokat produkált.




E. J. [Eörsi János]: Hozomra adott vállalatok

Voszka Éva az önprivatizációról


Beszélő: Mi az, hogy önprivatizáció?

Voszka Éva: Az önprivatizációt az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) 1991 júliusában hirdette meg. A módszert „egyszerűsített”, „vállalati kezdeményezésű”, „decentralizált” privatizációnak is nevezik. Az a lényege, hogy az ÁVÜ szakértő (tanácsadó) cégekhez delegálja a kisebb cégek magánkézbe adásához fűződő jogainak jelentős részét.


Betéti szerződés


amely létrejött egyfelől a VI. ker. önkormányzat, 1067 Budapest, Eötvös u. 3. (továbbiakban: Betétes), másfelől az Ybl Bank Rt., 1063 Budapest, Szív u. 53. (továbbiakban: Bank) között az alábbi feltételekkel.

1.  Betétes elhelyez a Banknál 100 000 000 Ft, azaz egyszázmillió forint összegű betétet.

2. A betét lekötési idejének kezdete: a betét összegének a Bank 219-98519 számú elszámolási betétszámláján történő jóváírásának napja. (1992. 05. 26.)

3. A betételhelyezés időtartama: 365 nap.

4.








Langmár Ferenc: Átjáró

Hétről hétre


Surányi legutóbb éppen a Beszélőben számszerűsítette 7000 dollárban az egy főre jutó GDP-t (1993. január 16.). S eszembe jut a Beszélőben gyakran és szívesen hivatkozott másik szakértő, a létminimum-számításokkal közismertté vált Mezei György. Ha mindkettejüket mértékadó szakembernek tartjuk, hogyan hidaljuk át a számításaik és állításaik közötti különbséget, csekély túlzással szakadékot?

A GDP- és létminimum-számításokat persze párosíthatjuk különböző – bármiféle torzító szándék nélküli – érdekekkel is.


Szerződés


amely létrejött egyrészről a Határőrség Országos Parancsnoksága, 1021 Budapest, Labanc u. 53. sz., számlaszám: 235-90145-1901 (továbbiakban: Megbízó) és az Ybl Bank Rt. 1063 Budapest VI., Szív u. 53., számlaszám: 219-98519 (továbbiakban: Bank) között az alábbi feltételekkel:

1. Megbízó megbízza a Bankot, hogy 100 000 000 Ft, azaz egyszázmillió forint szabad pénzeszközét állam által garantált értékpapírok vásárlásába fektesse be.

2. A Bank a megbízást elfogadja, és a megbízói forrás kezelésére az intézkedést megteszi.

3.






–eö– [Eörsi János]: Az Ybl szerződései


Felelősek-e az intézmények, önkormányzatok? A kérdés kétfelé ágazik. Először is, tudtak-e illetékes vezetői a közelgő vészről, vagy legalábbis megpróbálták-e fölmérni a kockázatot? Másodszor, igazuk van-e azoknak, akik színlelt állampapír-vásárlást sejtenek a dolog mögött? A törvények szerint a központi költségvetési szervek fölös pénzüket nem kockáztathatják: vagy a saját számlavezető bankjukban kell tartaniuk, vagy állampapírokat vásárolhatnak rajta.

[Langmár Ferenc]: 12 milliót a csődért


A csődbe jutott Iparbank volt vezérigazgatója most, hogy eltávolítottak székéből, 12 millió forint végkielégítést vehetett föl (nettó 7 milliót). Kollarik István, old vélhetően pénzügyminiszter-helyettesként érdemelte ki ezt a széket, két és fél évig volt a bank vezérigazgatója.

Langmár Ferenc: Külkereskedelmi totó

avagy a szakemberek tippjei
Hétről hétre


1992-ben „exportunk jóval erőteljesebb ütemű bővülése ugyanis főleg abból fakadt, hogy a dekonjunkturális tényezők kedvezőtlen hatásánál jóval erőteljesebb volt a gazdaságdiplomácia sikereiből adódó versenyképesség hatása…” – mondta Kádár Béla külgazdasági miniszter egy ugyancsak ünnepire sikeredett, tavaly karácsonykor adott interjújában.[1]


Másfél hónappal később úgy kommentálta a tavalyi eredményeket, hogy az a „fordulat éve” volt, s „hosszú idő óta első ízben növekedett az e

L. F. [Langmár Ferenc]: 55 millió márka kártérítést fizet az MNB


Öt éve tartó vita és per után megegyezett a Volskwagen és az MNB. Az MNB – mondta el kérdésünkre Hárshegyi Frigyes, a jegybank alelnöke – egy tavaly ősszel született, peren kívüli eljárásban 55 millió márka kifizetésében állapodott meg az autógyárral. A vita eredete 1985-re nyúlik vissza. Német pénzügyi emberek – köztük a gyár egy alkalmazottja – különböző határidős ügyletekkel közel 400 millió márkás kárt okoztak a Volskwagennek. Az MNB úgy került a képbe, hogy a hamisított dokumentumoknál az MNB nevét használták föl.

Langmár Ferenc: Séta csodaországban

Hétről hétre


Csodaország a miénk, gúnyolódott néhány hónapja Szabó Iván ipari miniszter azokon, akik szerinte túlzottan sötéten látják a gazdasági kilátásokat és a lakosság életfeltételeinek alakulását. Miközben a statisztikák a GDP csökkenését mutatják, és mindenki az életfeltételek romlását hangsúlyozza, a lakosság viszonylag jelentős rétege éppenséggel látványosan növeli a fogyasztását.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon