Skip to main content

Az Ybl szerződései

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Szerződés


amely létrejött egyrészről a Határőrség Országos Parancsnoksága, 1021 Budapest, Labanc u. 53. sz., számlaszám: 235-90145-1901 (továbbiakban: Megbízó) és az Ybl Bank Rt. 1063 Budapest VI., Szív u. 53., számlaszám: 219-98519 (továbbiakban: Bank) között az alábbi feltételekkel:

1. Megbízó megbízza a Bankot, hogy 100 000 000 Ft, azaz egyszázmillió forint szabad pénzeszközét állam által garantált értékpapírok vásárlásába fektesse be.

2. A Bank a megbízást elfogadja, és a megbízói forrás kezelésére az intézkedést megteszi.

3.






Betéti szerződés


amely létrejött egyfelől a VI. ker. önkormányzat, 1067 Budapest, Eötvös u. 3. (továbbiakban: Betétes), másfelől az Ybl Bank Rt., 1063 Budapest, Szív u. 53. (továbbiakban: Bank) között az alábbi feltételekkel.

1.  Betétes elhelyez a Banknál 100 000 000 Ft, azaz egyszázmillió forint összegű betétet.

2. A betét lekötési idejének kezdete: a betét összegének a Bank 219-98519 számú elszámolási betétszámláján történő jóváírásának napja. (1992. 05. 26.)

3. A betételhelyezés időtartama: 365 nap.

4.









Felelősek-e az intézmények, önkormányzatok? A kérdés kétfelé ágazik. Először is, tudtak-e illetékes vezetői a közelgő vészről, vagy legalábbis megpróbálták-e fölmérni a kockázatot? Másodszor, igazuk van-e azoknak, akik színlelt állampapír-vásárlást sejtenek a dolog mögött? A törvények szerint a központi költségvetési szervek fölös pénzüket nem kockáztathatják: vagy a saját számlavezető bankjukban kell tartaniuk, vagy állampapírokat vásárolhatnak rajta. De ez, mondják a gyanakvók, magában rejti annak lehetőségét, hogy csak formailag bízták meg állampapír-vásárlással az Ybl Bankot, és valójában nem követelték meg tőle a kincstárjegy-beszerzést.

Nézzük meg hát a Határőrség Országos Parancsnokságának szerződését. A bank május 28-án megbízást kapott, hogy egy hónapon belül vegyen állampapírt a határőrség 100 millióján, 31%-os hozamkövetelménnyel (4. pont). Ám a bank „eredményfelelősséget” vállal (5. pont): ha mégse tudna állampapírt venni, maga fizeti meg a tőke hozamát a határőrségnek, és visszaadja a 100 milliós tőkét is. Ez a figura viszont megszólalásig hasonlít a kölcsönre, amit egy határőrség nyíltan nem adhat. Bukni viszont bukhat.

Ellentétben a központi költségvetési szervekkel, az önkormányzatok nemcsak a számlavezető bankjuknál tarthatnak betétet, így az Ybl Bank kimondottan betéti szerződést kötött, 100 millióról 365 napra. Ugyanez az önkormányzat lekötött 21 milliót is 59 napra, egy másik 100 milliót 183 napra és egy további 50 milliót 277 napra.

Seiler Tibor VI. kerületi polgármester (SZDSZ) elmondta, a kerület tömbrekonstrukciós programra 400 millió forint kötvény kibocsátásával gyűjtött pénzt (ez után az önkormányzat 25%-os kamatot fizet). A képviselő-testület a kötvényekből befolyó pénz átmeneti kezelésével négy képviselőt bízott meg, dr. Marián Miklós alpolgármester (MDF) vezetésével. E tisztét betöltve „fedezte fel” az alpolgármester az Ybl Bankot, ahol összesen 271 milliót helyeztek el. Az akciótól hiába remélt kamat 31,5 százalék, ami nem több,  mint amennyit az önkormányzat számlavezető pénzintézete is kínált – állítja Seiler.








Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon