Skip to main content

–eö– [Eörsi János]

–eö– [Eörsi János]: Puff!

„Hallgatói vélemények” a november 6-i Rádiókabaréról


„Azt mondják, hogy nincs sajtószabadság. Hát, ha őket lehet a rádióban hallani, akkor mégiscsak van sajtószabadság. Miért nem maradnak a kisszínházukban? Miért kívánnak a nép elé szórni ilyen hülyeségeket? Itt most tizennégyen ülünk értelmiségiek, de nem mondjuk meg a nevünket és címünket, mert félünk a bosszújuktól. Ismerjük a kartársaknak a mocskosságait.”



„Nem szeretem az olyan embereket, akik azt mondják: »mi magyarok«, és a saját nevüket nem képesek viselni.



–eö– [Eörsi János]: Ki támad a végén?

ÁVÜ–SZDSZ-vita


Pontosabban: a döntések tartalmilag kikezdhetetlenek az ÁVÜ szerint. Ha valaki a privatizálás során követett eljárást találja törvénysértőnek (mondván például, hogy az ÁVÜ nem időben hirdetett meg egy pályázatot, vagy nem a kiírásnak megfelelő szempont szerint döntött), akkor természetesen perelheti a vagyonügynökséget. De az nem vitatható a törvény előtt, hogy miért adott el egy céget bagóért, vagy miért ítélte az egyik pályázónak, holott a másik nagyobb összeget kínált érte.

–eö– [Eörsi János]: „Egy népszerű álom”


Megkérdeztük Gaál Gyula szabad demokrata képviselőt, a költségvetési bizottság tagját, mi a véleménye Békesi Lászlóék tárgyalási javaslatáról. „Az MSZP – mondta Gaál Gyula – javaslatával egy népszerű álmot próbált megfogalmazni: milyen jó lenne, ha egyetértés lenne az országban, milyen jó lenne, ha itt mindenki egy irányban erőlködve kihúzná az ország szekerét a kátyúból. De ez gyakorlatilag járhatatlan út.”

Avégből, hogy belássuk, miért járhatatlan, Gaál Gyula a költségvetés-készítés két fázisára irányítja rá figyelmünket.


(ki–nl) [Neményi László–Kiss Ilona], –eö– [Eörsi János]: Nem vak eszközök… / Nevető – hányadik? / Ki kit véd meg? / Jó lenne, ha jó lenne! / A helyreállt bizalom / Szakítópróbák / Érdekképviselők / Fél lépés előre…

Egy hét


Nem vak eszközök…

A berlini megyei bíróság a múlt csütörtökön börtönbüntetésre ítélte a hajdani keletnémet funkcionárius elit három tagját. Kessler volt honvédelmi miniszter hét és fél, helyettese, Streletz vezérezredes öt és fél, egy Albrecht nevű megyei párttitkár pedig négy és fél évet kapott, miután a bírák úgy találták, hogy a szóban forgó urakat felelősség terheli a hajdani belnémet határon bekövetkezett erőszakos halálesetekért.


(nl) [Neményi László], –eö– [Eörsi János]: Igazhitűek és gyaur kutyák / Német világpolitikai felelősség / Amerikai szuverenitás / Benes kísérlete / A belügy meséi / A kurzus

Egy hét


Igazhitűek és gyaur kutyák

Sok okos érv szól amellett, hogy a Nyugat ismerje el a boszniai harcmezőkön teremtett tényeket, ne próbáljon a muzulmánok védelmezőjeként fellépni, hanem inkább szorítsa rá őket az elkerülhetetlen elfogadására.


–eö– [Eörsi János]: Műbalhé


„Nem az MDF ügyvezető elnökségének dolga, hogy fölvesse Szabó János földművelésügyi miniszter szakmai alkalmatlanságát” – tájékoztatta ékes magyarsággal a közvéleményt az MDF alelnök asszonya.

Ezzel máris fölvetette az alkalmatlanságot.

Az MDF-es politikai államtitkár is szembefordult kisgazda főnökével. Az ok: a földtörvénytervezet, amely eléggé el nem ítélhető módon nem tartalmaz földtulajdon-korlátozásokat. Így a miniszter az MDF vádja szerint megszegte a koalíciós megállapodást.




–eö– [Eörsi János]: A liberális alternatíva


A politikai élet rettentően sokat fejlődött az utóbbi három évben.

A közönség kezdi betéve tudni, merre van a jobb és merre a bal. S ehhez az iránymutatáshoz hovatovább nincs szükség sem „antropológiai értelemben vett politológusokra”, sem nyugati analógiákra, sem nosztalgiákra. Maguk a politikusok jelölik ki a pályát. Ennek az az előnye, hogy a terep simává válik, vígan gurulhatnak rajta s ütődhetnek egymáshoz a biliárdgolyók. „Beskatulyázás”, „címke”, „leegyszerűsítés” – tiltakoztak még ’89-ben a politikusok (pártállamiak és ellenzékiek) mindennemű besorolás ellen.


–eö– [Eörsi János]: Kit igazol az ÁSZ?

A Magyar Televízió gazdálkodása


Mindenesetre az ÁSZ nem ismételte meg, sőt – ha gondosan kerülte is a vádlók megnevezését – a leglényegesebb pontokon cáfolta a visszaélés, hűtlen kezelés és a „gazdálkodás körében fennálló kötelezettség megszegése” gyanúját a televízió három volt vezetőjével szemben. November–decemberben ugyanis, mint ismert, két szakértő, a Pénzügyminisztérium megbízásából vizsgálódva, rábukkant négy szerződésre, s ezekre alapozta Balsai vizsgálóbiztos az intézmény megkárosításának vádját a kormány által indított fegyelmi eljárás keretében.

–eö– [Eörsi János]: A föld azé lett, aki nem műveli

Drámai hanyatlás a mezőgazdaságban


A mezőgazdasági termelés 1992-ben az 1991-es termelés háromnegyedére esett vissza; 183 000 fővel kevesebben éltek a mezőgazdaságból tavaly, mint tavalyelőtt; folytatódott az állatállomány csökkenése, miközben töretlenül gyarapodtak a bevetetlen földterületek – mutatják táblázataink, amelyekhez az adatokat az SZDSZ hétvégi küldöttgyűlésén kiosztott agrárpolitikai beszámolóból vettük át.

A beszámoló készítői, Juhász Pál és Magyar Bálint azzal magyarázzák a drámai visszaesést, hogy az MDF, miután kormányra került, félretette józan választási téziseit, és – a biztos többség ér


–eö– [Eörsi János]: A bojkottált vagyonátadás


„A társadalombiztosítás vagyonnal történő ellátásának gyakorlati megvalósítása számos ponton ütközik a privatizációs stratégiával. Az eddigi tapasztalatok egyidejűleg arra utalnak, hogy az átadható vagyonportfólió csak igen korlátozott mértékben járulhat hozzá a tb működőképességének helyreállításához.” Szabó Tamás privatizációért felelős tárca nélküli miniszter értékelte így a vagyonátadás nem létező tapasztalatait márciusban, a gazdasági kabinet számára írt előterjesztésében.

Amint az ismert, egy tavaly márciusban meghozott törvény (az 1992. évi X.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon