Skip to main content

–eö– [Eörsi János]

–eö– [Eörsi János]: Sztrájk a végső fegyverünk

Az MSZOSZ nézőpontja


Beszélő: Folynak a tárgyalások az Érdekegyeztető Tanácsban (ÉT) – többek között – az energiaár-kérdésről. A kormány kéthetes szünetet kért, hogy megfontolja a szakszervezetek követeléseit. Miért hirdettek sztrájkot a két hét lejárta előtt?

Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke: Kicsit visszább kell menni az időben, mert csak így, önmagában valóban furcsának tűnik a sztrájkfelhívás. Már múlt szeptemberben egyöntetűen leszögezte a munkáltatói és a munkavállalói oldal: mihamarabb látni szeretné a kormány alapelveit a privatizációról.


–eö– [Eörsi János]: Mire nem volt felhatalmazva Verebélyi Imre?

Beszélgetés Kóródi Mária szabad demokrata képviselővel


Beszélő: A parlamenti vitán az ellenzéki pártok – így ön is – azt vetették a kormány szemére, hogy az önkormányzati tulajdonba adásról szóló törvénytervezet ellentétes az alkotmánnyal és az önkormányzati törvénnyel. Mely pontokon mutathatók ki ellentétek?

Kóródi Mária: Tavaly az önkormányzati törvény megalkotásakor abból indultunk ki, hogy el kell látni az önkormányzatokat a működésükhöz szükséges vagyonnal. Az önkormányzati törvény felsorolta, milyen vagyonokról van szó, és különféleképpen jelölte meg tulajdonba adásuk módját.


–eö– [Eörsi János]: Elfogult volt-e Lehel vezér?


Torgyán József képviselő még rúgkapált egy nagyot a „kakukktojásügy” előtt, és parlamenti beszédében följelentette az Új Hölgyfutár című magazin grafikusát, szerkesztőségét és kiadóját a címlap miatt. Az avantgárd folyóirat ugyanis állítólag a Szentkorona és egyben ezeregyszáz éves államiságunk megbecstelenítésére vetemedett.

A Legfőbb Ügyészség azonnal megkezdte a tényfeltáró vizsgálatot. Talán mert még mindig kellemdúsabb avantgárdos szimbólumpiszkítással szórakozni, mint belemászni a tényleg piszkos ügyekbe.


–eö– [Eörsi János]: Expo-számtan


A fordítóknak tudvalevőleg azt kell bizonygatni, hogy a világkiállítás „vállalkozási alapon” megrendezhető, vagyis hogy hazai és főleg külföldi tőkével előteremthetőek azok a beruházási költségek, amelyeket közpénzekből nem lehet megfizetni. Ekképpen érdekük a fordítóknak minél alacsonyabbnak feltüntetni a program költségeit, az odaítélendő költségvetési támogatást pedig feltétlenül szükségesnek ábrázolni, azaz – legalábbis egyelőre, amíg megszületik a döntés – megint csak jó alacsonyra beállítani. Mármint viszonylag.

–eö– [Eörsi János]: Ki játszott jobban?


Nevezetes nap volt az 1990. május 23-i. Három csapat egyszerre lépett pályára:

Milan: G. Galli – Tassotti, Baresi, Maldira – Colombo, Rijkaard, Ancelotti, Costacurta, Evani – Van Basten, Gullit. Csere: Ancelotti helyett Massaro (74. perc); Colombo helyett F. Galli (90. perc).

Benfica: Silvio – Carlos, Aldair, Gomes, Samuel – Paneira, Thern, Pacheco, Hernani, Valdo – Magnusson. Csere: Pacheco helyett Brito (59. perc), Paneira helyett Vata (77. perc).




–eö– [Eörsi János]: Hívők és gyaurok

Expo-szimpózium


Palotás március közepén Bécsben is kemény kortestevékenységet fejtett ki az Expo megrendezése érdekében. Egy ottani nyilatkozata szerint a világkiállítás lemondása befolyásolná az osztrák–magyar kapcsolatokat. Állítólag ő mondotta volt Bewhard Fehltlnek, a kinti Expo-rendező részvénytársaság igazgatójának, amit emez a Der Standardnak nyilatkozott március 16-án: hogy általános sztrájk lesz, amennyiben a nagy rendezvény elmarad.

–eö– [Eörsi János]: Lejárt a MUOSZ-igazolványom


A törvényhozás kapujában a szemfüles őr észrevette, hogy lejárt a MUOSZ-igazolványom. Vége lett a cinkosságnak. A cinkosság nem abban állt, hogy mindketten, az őr is, én is tudtuk, csak éppen nem mondtuk, hanem abban, hogy egyikünk sem tudta. Így egyformán voltunk magabiztosak. Mármost mihelyt észrevette, ez a magabiztosság egyoldalúvá vált. Azért utoljára beengedett a törvényhozás kapuján; de ez nem változtatott az egyoldalúságon, hatott az utolsó alkalomadás pedagógiája, úgyhogy én pánikszerűen befizettem az idei tagsági díjat a MUOSZ-ba.

–eö– [Eörsi János]: A szolidaritás jellege


Olyan kérdésben csaptak össze a kormány képviselőivel, amely a népfelség legfőbb szintjein már eldőlt: hogy legyen-e továbbra is bérszabályozás, vagy pedig egyáltalán ne korlátozza többé az állam a munkáltatókat béremelési döntéseikben. A kormány sokáig az utóbbit tartotta üdvözítőnek, ilyen értelemben tárgyalt ősszel az ÉT bér- és munkaügyi szakbizottságában, sőt a parlamentnek benyújtott hároméves programjában is a bérszabályozás ’91.

–eö– [Eörsi János]: Nyitott vagyonjogi kérdések


Az emlékezve felejtés mint szándék kifejezetten kiforrottnak mondható, és valószínűleg sok követ (vagy inkább – a szó szoros értelmében – téglát) meg is fog mozgatni a vagyonjogi sérelmek orvoslása terén. Mutatja ezt a nyitott vagyonjogi kérdések szabályozásáról szóló törvény, amelyet már augusztus 31-én megalkottak, az egyesülési szerződés mellékleteként. Igaz, a Szovjetunió korábban kieszközölt egy olyan feltételt, hogy az 1945 és az NDK megalakulása (1949) között „megszállási jogon” kisajátított vagyonokat ne kelljen visszaadni.

–eö– [Eörsi János]: …és ami egy helyben topog


Igaz, megvan már a köztársasági megbízott és hivatalfőnöke jogállása, viszont még mindig nincs fővárosi törvény és földtörvény. Ezek nélkül pedig nem tudnak gazdálkodni az önkormányzatok.

Tánczos Zoltánné dr., Rákospalota alpolgármestere beszámol arról, hogy az Esso benzinkutakat létesítene Rákospalotán, az önkormányzat a telkeket vinné be apportként, a vállalkozás jövedelméből kiegészítenék az iskolák fenntartásának költségeit. Kétszer is megkeresték már az önkormányzatot az angolok, és könnyen lehet, hogy harmadszor végleg odébbállnak.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon