Skip to main content

–eö– [Eörsi János]

–eö– [Eörsi János]: Rendkívüli ÉT-mérleg


Az első csomagban a szakszervezetek azt kívánták, ismertesse a kormány az 1992-es gazdasági folyamatokra vonatkozó elképzeléseit, prognózisait. Itt szerepel az a két javaslat is, hogy ne csak a kormány adatait használhassák az ÉT tárgyalásain, és hogy évenként kétszer a mostani tárgyaláshoz hasonlóan átfogó kérdésekről folyjék az érdekegyeztetés, „mintegy gazdaságpolitikai fórumként”. E két követelésben született a legnagyobb egyetértés.

–eö– [Eörsi János]: A privatizáció hangos élesztése


Az új vagyonpolitikai irányelvek parlamenti vitáján Tardos Márton nehezményezte, hogy a sajtó elsiklott afölött a távolról sem mellékes esemény fölött, hogy a múlt héten mindössze hat támogató szavazatot kapott az a kormány-előterjesztés, hogy ismét meghosszabbítsák a régi irányelvek jogi érvényét. Most ex lex állapot van, ám ez – vagyonügynökségi vélemények szerint – nem nagyon okoz fennakadást a privatizációs üzletmenetben.

–eö– [Eörsi János]: A bázeli „ajánlat”


Management Corporation
Expo Budapest 1996 Basel Ltd.

Dél-budapesti városfejlesztés és Expo Budapest 1996

A Management Corporation Expo Budapest 1996 Basel Limited eredetileg az 1996-os budapesti világkiállítás szervezésére és finanszírozására alakult. Annak érdekében, hogy a dél-budapesti városfejlesztést is realizálni lehessen, további ismert nemzetközi cégekkel bővült.

A Management Corporation Ltd. a következőket javasolja:

1.









–eö– [Eörsi János]: Új fővárosunk, Gödöllő


Múlt csütörtökön a Fővárosi Közgyűlés alkotmány- és jogellenesnek találva a világkiállítási törvényjavaslatot, az Expo megrendezése ellen foglalt állást. Másnap döntött a kormány is: ha már a főváros nem akarja, akkor az Expót tényleg nem lehet megrendezni. Mivel először a főváros mondta ki, ő az oka a mi nyomorúságunknak. Ezt az oksági kapcsolatot igyekezett feloldani Roszik Gábor (MDF) kedden, napirend előtt, amidőn városának atyjai egybehangzó ajánlkozását tolmácsolta az ország házában. Majd megrendezi Gödöllő!

–eö– [Eörsi János]: Két Világgazdaság


17-én, kedden váratlanul megjelent a Világgazdaság is, a Napi Világgazdaság is. Amint arról a múlt héten tudósítottunk, a Világgazdaságot eddig kiadó Világgazdaság Szerkesztősége Kft. június végén felmondta a lapalapító Magyar Gazdasági Kamarával fennálló vállalkozási szerződését, a Kamara pedig, ezt a helyzetet és az addig folytatott tárgyalásait kamatoztatva, megállapodott a vetélytársakkal a lap privatizálásáról.

–eö– [Eörsi János]: Pragmatizmusból csillagos ötös!


Az elmúlt hét világot rengető eseményei ellenére pragmatikusan álltak helyt politikusaink. A puccs bukása után mindjárt kinyilvánította a kormány, hogy mindig is Gorbacsov pártján volt, és a miniszterelnök előzékenyen vizitre invitálta Jelcint, a hős ellenállót. Rögvest határozott a kormány és a parlament a balti államok elismeréséről, de nincs szó Ukrajnáról, amely pedig szintén az önállóság mellett szállt síkra 24-én; holott – hogy egy jó kormánykoalíciós szellemű érvet mondjunk – ott él a magyar kisebbség.

–eö– [Eörsi János]: „Átszervezés” Zalaegerszegen

Horváth kontra Horváth


Horváth József saját és ismerősei jellemzése szerint „radikális” szakszervezeti ember. Alelnöke munkahelye független szakszervezetének, szervezője a Liga dél-dunántúli régiójának, képviseli a Ligát a megyei munkaügyi tanácsban is (ahol többek közt a Zalának szánt foglalkoztatási alap elosztásáról döntenek), sőt korábban az Áfor más régiójának munkaügyeit is képviselte a dombóvári döntőbizottság elnökeként, eladdig, amíg a vállalat régi szakszervezete el nem érte visszahívását e tisztségből.

–eö– [Eörsi János]: Megemlékezés Donáthról


Újra együtt, mintegy százötvenen, akik véletlenül vagy tudatosan Pesten töltöttük a forró július 26-i napot. Egykori barátai emlékeztek meg a Farkasréti temetőben az öt év óta itt nyugvó Donáth Ferencről, a demokratikus ellenzék egyik vezető alakjáról, talán az egyetlen politikusról, aki képes volt párbeszédet teremteni az állampárti rezsimmel szemben álló irányzatok között.

–eö– [Eörsi János]: Kónya mentén


Múlt héten, a június 24-i szavazás előestéjén remegő kézzel írtuk le: esetleg odalehet a kárpótlási törvény, és válságba sodródhat a kormánykoalíció. Paraszthajszálon múlott, hogy nem így történt. Az ördög a részletekben van elrejtve, előbb a részletekről szavaznak, s ha egy tégla kipottyan, összeomolhat az egész épület.

–eö– [Eörsi János]: A realitás művészete

Interjú Schamschula Györggyel


Beszélő: Tudomásunk szerint a figyelmeztetősztrájk lefújása előtti, keddi napon volt egy MDF-frakcióülés, aminek az volt a végkicsengése, hogy legyen inkább sztrájk; Kupa Mihály ott Franciaország példáját emlegette, mondván, hogy ott is vannak sztrájkok, mégse jön a kormány zavarba. Miért engedtek mégis az MSZOSZ sztrájkfenyegetésének?

Schamschula György, a Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára: Azon a frakcióülésen én nem vettem részt, csak az előző napon. Tartottam akkor egy beszámolót az akkori helyzetről.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon