Skip to main content

Új fővárosunk, Gödöllő

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Múlt csütörtökön a Fővárosi Közgyűlés alkotmány- és jogellenesnek találva a világkiállítási törvényjavaslatot, az Expo megrendezése ellen foglalt állást. Másnap döntött a kormány is: ha már a főváros nem akarja, akkor az Expót tényleg nem lehet megrendezni. Mivel először a főváros mondta ki, ő az oka a mi nyomorúságunknak. Ezt az oksági kapcsolatot igyekezett feloldani Roszik Gábor (MDF) kedden, napirend előtt, amidőn városának atyjai egybehangzó ajánlkozását tolmácsolta az ország házában. Majd megrendezi Gödöllő! Már csak a párizsi nemzetközi irodát kéne értesíteni arról, hogy Gödöllő a mi új fővárosunk.

A külgazdasági miniszter és az MDF első számú parlamenti közgazdásza ujjal mutogat a harminchárom gaz pesti liberálisra, aki nemmel szavazott. Nemes bűnbakkereső buzgalmuk feledteti e köztiszteletben álló urakkal, hogyha kevés is a pénzünk, legalább van képviseleti demokráciánk, és önkormányzataink autonómiával rendelkeznek. A képviseleti elv nem pusztán magát a szavazást jelenti, hanem oly szisztémát, melyben a választók bizalma helyeződik egy-egy kézfeltevésbe vagy gombnyomásba. Az autonómiát pedig nemcsak akkor kell megbecsülni, ha annak birtokosa lojális a központi akarat vagy inkább egyes akarati központok iránt. Kétségkívül kellemetlen, hogy ekképpen egyesek a helyi érdekeket tartják szem előtt. Mert bár a külgazdasági miniszter sem, a főpolgármester sem a saját pénzével játszik, abban mégiscsak különböznek egymástól, hogy ki játszik a pesti kórházak, színházak és közműfenntartás pénzével.

Tény, hogy nemcsak a városi érdekek játszottak itt közre, hanem a pártpolitikaiak is. A kormány és pártjai úgy vélték, hogy a megrendezhetetlenség kimondása ártott volna a tekintélyüknek. Csupán a pénzügyi kormányzat fejezte ki aggályait szemérmetesen, 30 milliárd forintra korlátozva a világra szóló hejehuja – illetve, mint utóbb kiderült, szak-hejehuja – közköltségeit. Ennyiből kellett volna megduplázni az ország és a főváros (Budapest vagy Gödöllő) emberben, autóban, szennyvízben mérhető áteresztőképességét. Ekképpen a liberális ellenzék – az SZDSZ és a Fidesz – vállára helyeződött a „nem” kimondásának terhe. És megszületett a liberális győzelem: kimondta!

Mert aki liberális, vállalja a döntést abban, ami rá tartozik, még ha ezzel – állítólag – népszerűtlen szerepre is kényszerül. A saját lábán áll, nem bízik föltétlenül felsőbb megrendelésekben és támogatásokban (különösen nem, ha ez ügyben fityiszt mutatnak neki). Önálló mérlegelésére és eszére hallgat, és ha kell, szembeszáll a tekintélyelvű nyomással és a kockázat nélkül kergetett ködképekkel.








Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon