Skip to main content

Tisztelt Főszerkesztő Úr!

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Lapjuk 1991. szeptember 14-i számában riportot közöltek ÁVÜ-csomagterv önkormányzatoknak címmel a Balassagyarmati Fémipari Vállalat átalakításáról.

A cikk egyes állításai félreérthetőek, ezért helyreigazításként a következők közzétételére kérünk lehetőséget.

A Balassagyarmati Fémipari Vállalat, illetve annak központja az ALU Tröszt és Balassagyarmat Város Önkormányzata között a múltban és jelenleg is megfelelő volt az együttműködés és a kapcsolat.

A Fémipari Vállalat részéről – annak ellenére, hogy akkor még nem volt kötelező – a tervezett átalakulásról az önkormányzatot tájékoztatták.

Az önkormányzatot megillető üzletrész megváltására külön ajánlatot tettek, amit a képviselőtestület nem fogadott el, ezt a döntést a vállalat tudomásul vette.

Ezzel kapcsolatban semmilyen különösebb ráhatást a testületre nem alkalmaztak.

Véleményünk szerint – szemben a cikk állításával – a vállalat átalakítása során az önkormányzat irányában korrekt módon jártak el.

A legutóbb tartott egyeztető megbeszélésen a nyitott kérdéseket a vállalat vezetésével tisztáztuk, ennek során megnyugtató választ kaptunk az önkormányzatot illető üzletrészünk rendezésére is.

Balassagyarmat, 1991. október 3.

Tisztelettel:

Dr. Németh György polgármester
Dr. Tóth János jegyző























Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon