Skip to main content

Beszélő hetilap, 42. szám, Évfolyam 3, Szám 42

(Sugár András) - A szerkesztők: [Olvasói megjegyzés és szerkesztőségi válasz]

(Tóth Imre): Sem angyalok, sem ördögök…

(Szabó László): Tisztelt Szerkesztőség!

(Dr. Németh György - Dr. Tóth János): Tisztelt Főszerkesztő Úr!

–eö– [Eörsi János]: Új fővárosunk, Gödöllő

(NL): Még mindig nincs vége / Sajtószabadság/Igazságtétel / „Tiszta határ, rendes hon” / A bátor kis Kuba

Szabó Miklós: A kínos forradalom

–nk– [Mink András]: Dr. Antall trojkája

Új koalíciós tárgyalások

–lt– [Solt Ottilia]: Pártleltár

Neményi László: A ravasz külpolitika veszélyei

: Uram, én is ki voltam szolgáltatva…!

Interjú a BM Rendészeti Főosztályának vezetőjével

Révész Sándor: Se él, se hal

– a Magyar Nemzetről

: Szabó Miklós megfontolásai

: Gerenda a te szemedben

Földesi József

: Gondolatrendőrség

Bossányi Katalin: A vágy titokzatos tárgya

Az új magyar burzsoázia

: Merre tart a Történelmi Igazságtétel Bizottsága?

: Poznan júniusa, Budapest októbere

Gyurovszky S. László: Jogtiprás vagy a demokrácia győzelme?

Tálas Péter: Csendes finis

Mécs Imre: Liberális minimum – nemzeti minimum

Montágh Balázs: Mi riasztó az SZDSZ-ben?

Győri Péter: A szövetség a kiút

Bokor Judit: „Játszani is engedd…?”

Langmár Ferenc: Ki áll a háttérben?

: Hamarosan közlik az adatokat

: Kisebbségi kérdőjelek

Végel László: Via Kelebia

Magyari Nándor László: Manipuláció vagy önbecsapás?

Petri György: Komótos bátorság, szép relativizmus

Konrád Györggyel beszélget Petri György

Jorge Semprún: A totalitarizmus elvakító fénye

Konrád György köszöntése (Részletek)

Hajdu István: Kiszolgáltatott víz

[Kisbali László]:

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon